Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Enzsöl Imre: A Mosoni Ének- és Zeneegylet történetének vázlata (1926–1949)

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. jegyzőkönyvi köszönetet kapott. Később Sudár József folytatta e munkát. (Hozzátartozott az alapszabályszerü működéshez.) Gyakori alkalmak voltak a nemzeti ünnepségekkel kapcsolatos fellépések. (Akkori állami ünnepek, helyi reviziós nap 1931-ben, nem is beszélve a magyar területek egy része - számunkra tragikusan átmeneti - visszakerüléséről.) Ennek ellenére azzal nem lehet megvádolni a MEZE-t, hogy - az alapszabályban meg fogalmazott - hazafias funkciójától eltért volna. Kühne és Bencsik is igyekeztek óvni a kört a politikai kilengéstől. Innen ered a helyi Volksbunddal szembeni fenntartás. (Persze az egyéni meggyőződés végső soron kiütközött a háború alatt.) Az indíttatás miatt is gyakori az egyházi rendezvényeken való közreműködés: nagymiséken, templomszeteléseken, bérmálá sokon és temetéseken. Mindig énekeltek a mosoni templomban nagy egyházi ünnepeken és halottak napján a temetőben. Saját tagjaikat mindig gyászdallal búcsúztatták, de felkérésre is elmentek. A szerenád-adás igen bevett szokás volt még akkoriban. Egy-egy kedves körtag jeles napjának, eltávozásának; esetleg a városban tartózkodó fontos személyiségnek szólt az ének. Kiemelkedő kulturális rendezvény nem volt elképzelhető az egylet nélkül. Ebből nem volt túlságosan sok és a legfontosabbakat többnyire maguk rendezték. Felsőbb szervek kezdeményezésére "neobarokk" felvonulások, köszöntők voltak, ahol a kör megjelent, vagy a zenei aláfestést szolgálta. c. Saját egyéb rendezvények A kör saját rendezvényei közül a nem csak dalosak is számosan voltak, de a fellépéseknél kisebb nagyságrendben. (Persze saját kedvre dalolás nélkül ezeket sem lehet elképzelni.) Nagyfokú variabilitás jellemző rájuk. Legállandóbb volt a farsangi köri bál. Meghívóval hívták meg az érintetteket. Ilyenkor a családi tagság elve érvényesült. Hangulatukat lehetetlen írásban jellemezni. Ennek egy változata az 1929 után már bevett műsoros táncestély, amely szintén családias volt, kötött műsorból és táncból állt. (HMM, TDL 72.422.4 Meghívó az 1934. január 13-i műsoros táncestélyre.) Meghívóikat cégjelzéses borítékban küldték ki. (HMM, TDL 70.351.7 és 72.351.6.) A bálok szinte mindig zártkörűek voltak, amit a meghívókon is jeleztek. (HMM, TDL 70.33.1.sz. 1933. február 11-re, 70.336.1 .sz. 1936. február 8-ra, 70.338.1 .sz. 1939. február 11-re szóló meghívók zártkörű bálra.) 1930-tól bizottság rendezte azokat, amit a gazda - akkor Nusser Ernő - vezetett. A nagyobb rendezvényekre, a családi estélyekre is, hatósági engedély kellett. (HMM, TDL 81.2.155 és 81.2.160. Kérelmek a főszolgabíróhoz.) Fülöp Ferenc javaslatára 1927 végén rendeztek már szilveszteri mulatságot kabaréval és tánccal. Ezt az időpontot azonban idővel a szilveszteri hangverseny foglalta el, a szilveszter estélyt csak később állították vissza. (HMM, TDL 70.337.1 Meghívó jelmezes szilveszteri táncestélyre 1937. december 31.) Számos jól sikerült dalos pikniket tartottak a hölgyek jóvoltából. Egyszeri felemelő ünnepség volt a fővárosi országos siker emlékére tartott serlegavató ünnepély 1933. július 6-án, ahol először dr. Kühne lelkesen beszélt. (Hozzá foghatót csak 1940-ben tartottak.) A MEZE kirándulásai nagyon oldottak voltak. A jegyzőkönyv ritkán említette azokat, hiszen szakegyletről és nem a Mosoni Társaskörről volt szó (Enzsöl 1998 b), vagyis az ilyen alkalmak marginálisak voltak. A vezetés kevésbé lépett ilyen 223