Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Enzsöl Imre: A Mosoni Ének- és Zeneegylet történetének vázlata (1926–1949)

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK képzett zongorista. Az alelnökkel, dr. Bencsik Sámuel Kornél plébánossal szinte végig megtartották funkciójukat, noha aktívan nem vettek részt a rendszeres munkában, mégis sokat tettek annak sikeréért. Már az első összejövetelen kérték a Társaskör zongorájának és hangjegyeinek átengedését. Az alakuló közgyűlést a Fehér Ló Szálloda nagytermébe írták ki március 6-ra. 42 tag jelent meg. (Belluska László, Binder Tivadar, Boros Pál, Boros Károlyné, Brasch György, Búza István, Ekker Károly, Fülöp Ferenc, Horváth Mihály, Kaszemayer Imre, Kaszemayer Vince, Ketter Ödön, Konrád Mihály, Koppy Mihály, Máté Emma, vitéz Nagy Miklós, Nusser Ernő, Nusser József, Nusser István, Nusser Károly 2 fő, Nusser Pál, Obinger Ferenc, dr. Osztovics László, Ott Károly, Péter György, Pichler Ferenc, Priegl János, Priegl Károly, Rammer Károly, Rammer Lajos, Sponner Lajos, Schummel Tamás, Szrekovszky Lajos, Takács Konrád, Timaffy Endréné, Tretter Gyula, Varga József, Weisz József, ifj. Zeitler Béla, Zimmerer Károly). A felolvasott és elfogadott alapszabály-tervezetet felterjesztették a belügyminisztériumba. (HMM, TDL 92.1.56.1 MÉZE alapszabályok.) Az alapszabályok szerint az Mosoni Ének és Zeneegylet, amit MÉZE vagy Méze névvel is rövidítettek, Mosonban működik. Az egyesület nyelve magyar, mivel a településen erős a kétnyelvűség, az előadások nyelve már magyar és német. Pecsétje "Mosoni Ének és Zeneegylet 1926", amiben kinyitott kotta és lant látható. A tárgy a múzeumban megtalálható. (HMM, Helytörténet 63.1.12.) Jelvényük arany líra fehér-kék-fehér szalaggal. Színük a kék és fehér voltak, ami később zászlójukon és sapkájukon látható. (HMM, Helytörténet 63.1.23.MÉZE zászló, 92.14.1 MÉZE sapka.) Az egyesület célja a magyar dalművészet ápolása, a karéneklés, zenei oktatás és karirodalom ápolása és fejlesztése, ezek révén a hazai kultúra és nemzeti eszme előmozdítása. Ennek érdekében elhatározták: - Ének és zenekari órák tartását. - Hangversenyek, estélyek és előadások rendezését, azokon való részvételt. - Énekkarok és zeneművek megírására pályázat hirdetését. - Közreműködést vallásos, jótékony, hazafias és kulturális mozgalmakban. - Belépést a Magyar Dalosszövetségbe. A cél elérésére férfikart, női kart, zenekart és zeneiskolát kívántak működtetni. Ebből a férfikar magalakult, női kar helyett vegyeskart működtettek, a zenekart megszervezték, a zeneiskola 1933-ban jött létre. A zenemű pályázatok kiírása kevéssé teljesült. Az egyesületnek az ajánlott és meghallgatott működő tagokon kívül alapító (min. 40 pengő díjat fizető), pártoló és tiszteletbeli tagjai lehettek. Utóbbinak a dalművészet, a zeneszerzés vagy a MÉZE érdekeinek előmozdításában kellett jeleskedniük. A tagok többségét a működő tagok tették ki, akik 4 pengő éves tagdíjat fizettek. A 8 pengőt fizető pártoló tagok, köri tisztségviselők, módosabb polgárok, tisztségviselők lehettek. (A tagdíjakat a gazdasági világválság hatására jelentősen mérsékelték). Az egylet legfőbb szerve az éves "rendes" közgyűlés volt, amelyet számoztak is. A zavartalan működés miatt nem tartottak rendkívülieket. Az érdemi dolgok 216