Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Enzsöl Imre: A Mosoni Ének- és Zeneegylet történetének vázlata (1926–1949)

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. Enzsöl Imre: A MOSONI ÉNEK- ÉS ZENEEGYLET TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA (1926 -1949) I. Bevezetés A címben jelzett egyesület Mosón nagyközség - funkcionálisan város - kimagasló kulturális szerveződése volt a két világháború közötti időszakban. Jelentősége a Dunántúl északi felén kiemelkedő volt, de országos viszonylatban is előkelő helyezéseivel bizonyított. Dokumentációs, fotó és tárgyi anyagának jelentős része 1963-ig Vámosi Andor üvegesmestertől a helyi múzeumba került a városi Művelődési Osztály és Pusztai Rezső múzeum igazgató közreműködésével. Történetével ezideig keveset foglalkoztak. Húsz János első tanulmánykötetében röviden írt róla. (Húsz 1994) A MÉZE zeneiskolájáról megemlékeztek a helyi Mosonyi Mihály Zeneiskola 50 éves évfordulója kapcsán. (Tubáné 1998, 14.) Igaz csak egyleti - belső - iskolának gondolták, de az iratokból kiderül, hogy államilag engedélyezett, nyilvános tanintézmény volt. (HMM, TDL; 92.1.57 Számadási főkönyv 1936.) Ma is vannak magánkézben relikviák, de a bőséges múzeumi, levéltári és sajtóanyag lehetővé teszi a mostaninál terjedelmesebb bemutatást. Az első világháború után évekbe telt, míg a társadalom és a gazdaság reorganizálódott. Az egyesületek egy részére ez nem igaz, főként amelyek eleve újak voltak, illetve mély hagyományokkal rendelkeztek (tűzoltók, hadastyánok stb.). Az 1926-ban alakult MÉZE ilyen szempontból sajátos volt. Világháború előtti elődje az 1866-ban szerveződött Mosoni Társaskör megszűnt. A szintén az első világháború előtti Mosoni Polgári Dalkört nem említették elődként (HMM, TDL 70.256.1 Meghívó). Az új egylettel egyidőben szerveződött a Mosoni Katolikus Kör, amely a társas jelleget vállalta, s a zenei a Mosoni Ének- és Zeneegyletre hárult. A kettévált Társaskör utódait ugyanaz a vezető réteg indította. II. Megalakulás és az alapszabályok A Mosoni Ének- és Zeneegylet szervezőbizottsága 1926. február hó 25-én ült össze a Priegl-féle vendéglő különtermében. (HMM, TDL 92.1.54 Jegyzőkönyv 1926-1936.) Wimmer Mihály helyettes bíró elnökletével 17 fő jött össze. (Belluska László, Binder Tivadar, Boros Pál, Ekker Károly, Kettner Ödön, Nusser Ernő, Nusser János, Nusser József, id. és ifj.Nusser Károly, dr. Osztovics László, ifj.Pfemeter Ferenc, Takáts Konrád, Tretter Gyula, Varga József és Weisz József). Megalakították az első (ideiglenes) tisztikart. A gyűlésen jelen nem levő, de abban fontos szerepet vivő dr. Kühne Lórántot kérték fel elnöknek, aki akkoriban már nemzetgyűlési képviselő is volt, s jól 215