Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Környei Attila: Adatok és gondolatok a XIX. századi magyarországi egyesületekről

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. körök. Külön figyelmet érdemelnek az iskola- és óvodapártoló egyesületek s az egyes tudományokat, képességeket terjesztők pl. a gyorsíró egyesületek. Az ismeretterjesztésben továbbra is legjelentősebb az 1841-ben alapított Természettudományi Társulat, a mai TIT elődje. Múzeumegyletek születtek a történelmi emlékek ápolására és többségük a sikeres múzeumalapításig is eljutott. (Sopron, 1867) Továbbra is igen nagy számban szerepelnek az önsegélyező egyesületek mellett a jótékony egyesületek. Ezek egy része - nagyobb fele - vallási alapon az egyházközségek kereteiben született és működött. A különböző menhelyeket, szegényotthonokat és gyermekotthonokat létesítő és fönntartó egyesületek mellett korszakunk végén jelennek meg a népkonyha egyesületek. A századvégén rohamosan szaporodtak a sportegyesületek, nevezetesen a korcsolya-, kerékpár-, teke-, turista-, tornaegyesületek, klubok. Itt kell megjegyezni, hogy az iskolai sportkörök is egyesületi formában működtek. S méginkább áll ez a megjegyzés az iskolai önképzőkörökre, ének- és zeneegyletekre, gyorsíró körökre, diák önsegélyező- és öregdiák egyesületekre stb. Ezek mindegyike megfelelt az egyesület formai követelményeinek, alapszabályzatokkal rendelkeztek, működtek, igen sokuk működése kiterjedt az iskola falain túl akár nyilvános szerepléseik, külső támogatóik, akár tagságuk köre révén is. Varga Gyula számszerűen kimutatja az egyesületek alakulásának, elterjedésének felgyorsulását. Az egyesületek alakulásának számadatai: 1850-1860 = 176 1860-1870 = 822 1870-1878 = 2795 Hogy kétség ne merüljön föl a kiegyezés politikai-történelmi jelentőségét illetően, soroljuk ide még külön három évet, ugyancsak Varga Gyula adataiból: 1866: 58 1867: 98 1868: 167 Helytörténeti ismereteinkből tudjuk, hogy 1865-66-ban már több alakuló egyesület "ott toporgott" a jognak kapujánál. A Soproni Torna- és Tűzoltó Egyesület meg tudott alakulni 1866-ban, de a mai Soproni Múzeumot létrehozó Történelmi és Művészeti Egylet csak 1867-ben, jóllehet tagjai, létrehozói már két éve készülődtek erre. S a város életében igen nagy szerepet játszott és ma is játszó Soproni Városszépítő Egyesület is: 1865. évi kísérlete után csak 1869-ben tudott véglegesen megalakulni. A 1867-es évszám eme döntő fontosságát a fent idézett egyesületalakulások mellett más területekről is meg lehetne konkrét esetekkel erősíteni. Nyilvánvaló tehát, hogy a politikai és jogi körülmények változása 1867-ben új feltételeket jelentettek egyesületeknek is, és nem is akármilyet: ekkor teremtődött meg létük legfőbb kelléke, legfőbb feltétele, a szabadság. Ezt illusztrálja a másodikként idézett számsor, az egyesületek alakulásának hirtelen megduplázódása. A további gyarapodást azonban a társadalmi fejlődés számos tényezőjének kölcsönhatása magyarázhatja, amely tényezők és kölcsönhatások részletes elemzésétől e dolgozat kereteiben el kell tekintenünk. Sommásan azt kívánjuk csak megjegyezni, hogy nemcsak a jogi lehetőségek teremtődtek meg az egyesületek működéséhez, hanem kitermelődött a társadalom egyedeinek és 209