Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Dominkovits Péter: „Franciajárás” Győr megyében – Czineneg Antal szentmártoni uradalmi igazgató emlékirata az 1809. évről

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ttesítette a 10. (Mészáros) huszárezred parancsnokaként. 1801-1804 között ezredes, a 3. huszárezred parancsnoka volt. Tábornokként vonult nyugállományba, de 1809-ben, a dunántúli nemesi felkelősereg egyik vezéreként reaktivizálta magát. 1811-ben katonai érdemeiért magyar báróságot nyert. Nyugalmazott vezérőrnagyként halt meg. Életútjára: Ajtay 1927.218-224. 44 A győri ütközetben részt vettb. Mecséry Dániel (1759-1823) altábornagy; aki 1778. jan. l-jétől a 33. gyalogezredben hadapród volt. 1784-ben őrmester a 3. huszárezredben. 1785-ben hadnagy, részt vett az 1792., 1793., 1794. évi hadjáratokban - az utóbbiban már századosként. 1796-ban, németországi harcokban való részvételéért a Mária Terézia rend lovagkeresztjét kapta, 1796-ban ezredes, a 10. huszárezred parancsnoka, 1799-1800 között a németországi harcokban tüntette ki magát, 1805. okt. 9én, a günzburgi ütközetbeni tevékenységével a Mária Terézia-rend középkeresztjét nyerte el. 1809-ben altábornagyi rendfokozattal a dunántúli insurgens seregek parancsnoki tisztét töltötte be. 1815-ben udvari tanácsos lett. (Gyalókai 1922/1923.. 467-471.) A győri csatában hasonlóképpen részt vett b. Mecséry János altábornagy is. Valószínű, hogy ő az emlékiratban felemlített Mecséry generális, hisz a es. kir. seregek balszárnyán (!) az ő parancsnoksága alá tartozott Andrássy vezérőrnagy dandára. (Bodnár 1897.486-487.) 45 Recte: közel. 46 Az 5. Ott huszárezred ez. 47 Jobbágytelken élő tényői nemesi család tagja. 48 A rend történetírója szerint Nóvák Krizosztom főapát 1809. június 13-án személyesen is átment Kismegyerre, ott megtekintette János főherceg ütközetre készülő csapatait, s azt követően Szentmártonba visszavonult. (Sörös 1916.) 49 Recte: számmal. 50 Az 1809. évi hadjáratot ellenző József főherceg 1795-1846 között Magyarország nádora (Domanovszky S. 1944. II. k. passim.), illetve az 1809. évi hadjáratban lovassági tábornokként részt vevő János főherceg, (ldm.: (Bodnár 1897.409-411.) 51 Recte: "Die Franzosen kommen heustender gegen uns mit ganze Arme" 52 Előőrsön 53 Kihúzva: ha. 54 Az ütközetben részt vevő Hunkár Antal emlékirata is úgy ír, hogy a nádor még az ütközet megkezdése előtt Komáromba ment. (Hunkár 1926.240-241.) A hadtörténeti szakirodalom egyöntetűen jelzi; János főherceg június 14-én, délután 5 órakor adta ki a parancsot az Ács-Komárom irányú általános visszavonulásra. (Veress D. 1987.151.) 55 Kihúzott szótöredék: üt. 56 Hasonlóképpen írja le Hohenegger Lőrinc a győrieket, akik a városból nézték távcsővel az ütközetet. (Hohenegger 1820.) 57 Kihúzott névelő: a. 58 Szentmártonnál a déli szárnyat a Siegenfeld-különítmény biztosította. A harc-csoport 3 zászlóalj gyalogosból (1894 fő), 3 lovasszázadból állott (500 fő) (Veress D. 1987.135.) 59 Puszta a történeti Veszprém vm.-ben. 60 Június 14-én Gic falutól DNy-ra, Hathalom pusztánál a veszprémi lovasezred 3. főstrázsamesteri osztálya, 13 fővel volt előőrsön. (Veress D. 1987.161.) 61 A Szentmártonnál lévő Siegenfeld-különítmény és a Meskó hadosztály ütközetbőli távollétét a legutóbbi magyar hadtörténeti összefoglaló a cs. kir. hadvezetés hibájaként jelzi. (Veress D. 1987.137.) 62 B. felsőkubinyi Meskó József tábornok serege Mosón felől Lasalle lovashadosztályának lekötése céljából állomásozott az abdai sáncoknál. A tábornok a II. József-kori török, illetve a későbbi francia háborúk hőse, 1801-ben ezredes, a Mária Terézia-rend lovagkeresztjének tulajdonosa, 1801-ben bárói címet, altábornagyi rangfokozatot nyert, 1825-ben Kőszegen halt meg. (Bodnár 1897. 529.) 63 Meskó tábornok június 14-i éjjeli haditanácson, június 14-15-re virradó éjszakán történő sereg kivonást határoztak el. Meskó József vezérőrnagy 4 gyalogos zászlóaljjal (3966 fő), 9 lovasszázaddal (1295 fő) és 10 db ágyúval rendelkezett. A bravúros visszavonulás Enese-Bágyog-Kóny-RábacsanakVág-Kiscell útvonalon történt, célja a Kanizsa-Keszthely irányban előrenyomuló VIII. Chastler-féle hadtesttel történő egyesülés volt. (Vö.: Bodnár 1897.529-534., Veress D. 1987.167-168.) 64 Jenő alkirály, aki önálló hadvezérként az 1809. évi hadjáratban működött először. Vezérkari főnökét, Charpentier hadosztály tábornokot a hadtörténeti irodalom kvalifikált, rátermett vezetőként méltatja. 192