Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Tanulmányok – Közelmények - Dominkovits Péter: „Franciajárás” Győr megyében – Czineneg Antal szentmártoni uradalmi igazgató emlékirata az 1809. évről
ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK 439-443.) (Ez utóbbi alól egyébként az is felment, hogy az 1809. évi eseménytörténetet feldolgozó Sörös Pongrác a Czinege-féle kéziratot ismerte, annak egyes elemeit említett munkájába beépítette.) A terjedelmi kereteket cseppet sem szétfeszítve inkább egy-két olyan, az emlékirat által is szóba hozott kortörténeti eseményre szeretnék kitérni, ami egyrészt ez idáig ismeretlen, vagy kevéssé figyelembe vett momentuma volt Győr vármegye egykorú históriájának, s ezekkel konkrét háttér információkat szolgáltatnék a forrás jobb megértéséhez, további elemzéséhez. Győr vármeove speciális helyzete 1809-ben 1809-ben Győr vármegye speciális helyzetbe került. A törvényhatóság élén ekkor a fiatal gr. Zichy Ferraris Ferenc állott, akit az 1809. február 22-i királyi parancs a megyei főispáni hivatal adminisztrátorának nevezett ki. Hivatalát a március 13-i közgyűlésben vette fel. A nyugodt, szokványos megyei élet az év tavaszán szervezetileg is megváltozott; József nádor 1809. május 6-i rendeletében a váratlan helyzetek, a bekövetkező hadiállapot, a szükséges gyors intézkedések miatt minden megyében Állandó Bizottmány (Permanens Deputatio) felállítását rendelte el (R. Kiss 1909. 269.), amely a hadsereg felszerelési, közigazgatási és jogszolgáltatási feladatok ellátására Győr vármegye kebelén belül is megalakult. A győztes francia sereg 1809 augusztusától a Dunántúl és a Felvidék nyugati sávját megszállta. Ez a megszállás öt magyarországi vármegyét érintett; Pozsony, Mosón, Sopron illetve Győr és Vas vármegyék egyes részei - a Rába vonaláig adták a magyarországi provinciát. A sűrű településszerkezetű Győr vármegyében a megyeszékhelyet, Győrt, illetve 29 települést szálltak meg. (Vörös 1992.184.) A győri csatát és a város elfoglalását követően a megye - és igazgatása - sorsát a nagypolitika történései határozták meg. A francia győzelemmel végződött wagrami csata (július 5-6.) utáni, július 12-i znaimi fegyverszünet, és annak egy héttel később, I. Ferenc által is bekövetkezett ratifikálásával a francia hadak a Rába vonaláig húzódtak vissza, így a meg nem szállt Győr megyei területen megkezdődött a törvényhatósági élet visszaállítása. Az 1809. évi hadjáratot lezáró schönbrunni béke (október 14.) és a francia hadak novemberi kivonása után történhetett csak meg Győr vármegye közigazgatási egységének helyreállítása. Az alábbi futó adatolás, pár szempont felvetése egyrészt csak az emlékirat egyes kitételeinek jobb megértését szolgálja, másrészt jelzi, a had- és politikatörténeti, diplomácia történeti események beható vizsgálata mellett a lokális, regionális kutatásoknak tán érdemes lenne az 1809. évi francia háborúval időlegesen beállt közigazgatási, jogszolgáltatási problémákra is kitérni, még akkor is, ha e kutatások a dolog sajátossága miatt nem produkálhatnak oly eredményeket, mint a német hercegségek közigazgatására, jogszolgáltatására, a hivatalviselői karra lefolytatott vizsgálatok (Behr 1968.199-237., Joulia 1973.21-102.). A megye első embere, Zichy Ferraris Ferenc, ezreskapitányként részt vett a győri csatában, majd a július 12-i znaimi fegyverszünetet követően nádori parancsot kapott a megszállás alá nem került Győr megyei területeken a közigazgatás helyreállítására. E téren az első teendők egyike a Győrben maradt tisztviselők 168
