Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Tanulmányok – Közelmények - Dominkovits Péter: „Franciajárás” Győr megyében – Czineneg Antal szentmártoni uradalmi igazgató emlékirata az 1809. évről
ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK az egész szöveget egy, a hivatali funkcióból fakadó sajátos látásmód és kommentálás hatja át. Az emlékirat szerzője Czinege Antalról, az emlékirat szerzőjéről a forrásfeltárás jelen szakaszában nagyon kevés tudható. Közvetett forrásokból, illetve emlékirata utalásaiból következtethetően 1808 során állt az 1802-ben I. Ferenc által visszaállított, s tanítórendként megújított Szent Benedek Rend szentmártoni uradalma, Győr vármegye egyik legnagyobb dominiuma élére, amely Nóvák Krizosztom főapát alatt - de még Czinegét megelőzőleg - birtokkormányzatilag is átalakult. E hivatalban Bésán István utóda lett. (Sörös 1916. 329.) Származási helyéről csak közvetett adatok ismertek Ferenc fia révén, aki más uradalmi tisztségviselők gyermekeihez hasonlóan a Győri Királyi Jogakadémián bölcseleti és jogi stúdiumokat végzett. Az iskolai anyakönyvek szerint a fiú - és a család - a Pozsony megyei Felsőszeliből származott. A forrás Czinege jogállására nem tesz utalást; valószínű, hogy nem nemes honoratior volt. Bár személyéről kevés, rövid - 1808-1812 közötti - munkásságáról annál több adat sorolható. 1809. január 8-án az apátsági javak directoraként egy 12 pontos, jelentős terjedelmű, kiterjedt tárgykörű tervezetet nyújtott be a szentmártoni uradalom gazdálkodásának javítására. A külön elemzésre érdemes javaslatban egyrészt gazdasági beruházások szükségességét jelezte (pl. Kajáron szükségesnek vélte egy granarium építését, mert annak hiányában a szemestermény nagyobb része ott veszendőbe megy), másrészt az eddigi úrbéres kötéseket is érintő változtatásokat javasolt a gazdálkodás, a szolgáltatások, haszonvételek terén (így javasolta, hogy az uradalom a faizási jogot a zsellérekre is terjessze ki, ugyanakkor amiatt, hogy a szabad fahordás az erdőket erősen pusztítja, meghatározott mértékű téli fajárandóság előírását, kiosztását látta célszerűnek - 3. pont). Tervezetében a helyi gyakorlatot semmibe vevő, az uradalom pénz-bevételi politikáját szem előtt tartó radikális gazdasági javaslatok is találhatók. E munkájában nagy rendetlenségnek vélte, hogy mind Csanakon, mind pedig a Veszprém megyei Varsányban nem az uradalomnak, hanem a paraszti közösségnek vannak kocsmái, mészárszékei. Ahelyzet gyors megszüntetésére az alábbi javaslatot tette: a csanaki iskolát - amelynek épületét az adott funkcióra úgysem tartotta alkalmasnak - vendégfogadóvá kellene átalakítani, amiből még az istállók és a mészárszék is kitellene. Az alsófokú oktatási intézmény számára a falu jelenlegi kocsmáját kellene átalakítani, vagy abból a célból "más ház kevés költséggel építtessen". (12. pont) Tanulmányozta Győr és Veszprém megyék szőlőhegyi rendtartásait, s valószínű az általa átvizsgált artikulusok felhasználásával az egész szentmártoni uradalomra kiterjedő, egységes hegyközségi artikulus elkészítéséhez látott, és több fölöttébb részletes - a korabeli megyei rendtartások körültekintő szabályozásával rokon - hegyközségi rendszabás tervezetet készített 6 Jobbágyokkal szembeni kemény magatartása a jobbágypanaszok hatására az uradalmi kereteket is túllépve vármegyei vizsgálatot, s törvényszéki pert vont 166
