Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Temesváry Ferenc: Győri puska a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. resztényesített szarvas, de vele szinte egyenrangú a vaddisznó, Vénusz különös ellensége, hiszen ennek képében ölte meg, vagy ölette meg Mars Adoniszt. Az alkotások szinte elmaradhatatlan díszítménye a női test. Ezer és egy alakban jelenik meg, virágok és indák közé fonva, vonalak közé szőve, közvetítve az adott kor női ideálját, kecsességét, vonzó idomait. A női fejekből és testekből csomópontokat teremtenek, a díszek belőlük indulnak ki, és legtöbbször velük is zárulnak. Akantusz és szőlőlevelek, napraforgók és búzavirágok, tulipánok, lombozatok, virágszirmok, gránátalmák, oszlopfők és koszorúk, hangszeres trófeák, a már korábban említett motívumok kiegészítői. Mindezek együtt alkalmasak voltak a csontfaragó művészek és fegyvergyártó ötvösök gondolatvilágának kifejezésére. A fegyveripar a 16-17. században általában, Erdély területén pedig kiváltképpen a nemzet szellemi életének fontos és elmaradhatatlan kiegészítője lett, és nem csupán valami esetleges divatot szolgált, nemcsak tárgyakat produkált, hanem a nemzeti szellemet, gondolkodási módot is formálta. Tevékenységük bár ipar volt, de a művészetekkel egyenlő rangra emelkedett. (Temesváry 1982,11-13. ) A feltűnően gazdag, aprólékosan kivitelezett, ékszer kategóriába tartozó fegyver várábrázolását vizsgálva a XIX. század jeles kutatói először Székesfehérvár 1596. (!) évi ostromát vélték felismerni, (Nagy 1902a, 784-786.:, b, 154.:, c,: 82.) később Győr 1594. évi ostromával és feladásával, gróf Hardegg Ferdinánd kapitány lefejezésével és Porlin János Miklós alkapitány felakasztásával azonosították (Nagy 1911, 210.) ; (Nagy 1912,190.). A fegyvert összefüggésbe hozták a 15 éves háborúval, amely 1593-ban a török seregek sziszeki vereségével kezdődött. Bécs számára nem volt közömbös Győr sorsa, amelynek elfoglalására Szinán pasa 1594. július 15-én érkezett Győr alá (Rónai 1895,119.). Ugyancsak Győr körzetébe vonult fel Mátyás főherceg (1576-1608) is, aki nem szándékozott a törökkel megütközni. Győr parancsnokává Hardegg Ferdinánd grófot nevezte ki 6000 főnyi őrséggel, ágyúkkal, lőszerrel és élelemmel gazdagon ellátva. A császári csapatok néhány sikertelen, zavaró hadmozdulata, Pálff y Miklós, valamint Zrínyi György egy-egy győztes ütközete ellenére súlyos anyagi és emberáldozatokat elszenvedve visszavonultak. A nagyvezér a várat bekerítette, és az ostrom lendületét fokozta. A várból Hardegg a magyar csapatokat a török támadás hírére német és olasz csapatokra cserélte le. Egyedül Izdenczy János maradt ott 140 huszárral, aki a főparancsnokkal és helyettesével, Porlin Jánossal szemben a feladási törekvést megakadályozni nem tudta. Szeptember 29-én a várvédők kiegyeztek a pasával és 59 ágyú, 300 mázsa lőpor, 2000 akó bor, rengeteg élelem hátrahagyásával az 5000 német katona és a parányi magyar csapat kivonult a várból. A kapitányok nem tudták a jól felszerelt vár feladását érveikkel indokoltnak feltüntetni, s ezért 1595. június 16-án Bécsben Hardegg grófot lefejezték, Porlin alkapitányt pedig felakasztották. 1597-ben volt ugyan egy próbálkozás Győr visszafoglalására, de a siker csak 1598. március 29-én következett be, három év és hét hónap után. A győzelem gyors és váratlan volt, annak ellenére, hogy Győrt a törökök ezen rövid idő alatt nagyon megerősítették, ami abból is látszik, hogy az ostromlók 188 ágyút, 700 lovat mérhetetlen sok lőport, ágyúgolyót, élelmiszert zsákmányoltak. A visszafoglalás több mint 2000 — török részről 1500 fő — emberéletet követelt. 135