Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

Gömöri János (Sopron):XVIII. századi szappanfőző műhely a soproni Előkapu közelében

ömöri János: XVIII. századi szappanfőző műhely a soproni Előkapu közelében "Isten segítse a tisztes magyar ipart" Bevezetés 1941-ben ezzel a régi iparos-fohásszal vezette be Kremser Jenő cégtulajdonos a soproni szappanosok és gyertyamártók történetéről szóló dolgozatot, amelyben Csatkai Endre leírta, amit a régi soproni szappanfőzőkről addig tudni lehetett. írása szerint az első szappanost már az 1379. évi soproni telekkönyv említette, 1783-ig azonban nem jutottak nagyobb szerephez a helyi szappanfőzők. Míg pl. a debreceni szappanosok 1597-től már céhszervezetet alkottak és a város szultáni adójaként több szekérrakomány, kiváló minőségű szappant szállítottak Konstantinápolyba, az egyetlen soproni mester 1 598-ban csak nagy nehézségek árán tudta beszerezni az alapanyagnak használt faggyút. Emellett a városi tanács sorra megrendszabályozta, hogy áruja nem egészséges, nem megfelelő, ráadásul drága is, ezért műhelyének bezárásával fenyegették. Még 1 720-ban is csak egy szappanos - Fischer Borbála - dolgozott Sopronban, műhelyét a Balfi utcában 1 748-ban említették. 1 758-ban azonban már több szappanfőző mester tevékenykedett városunkban, közös ügyeiket a pozsonyi főcéh keretében intézték. 1 783-ban önálló céhet alapított a 10 soproni szappanos-mester és elkészítették szép, intarziás díszítésű céhládájukat. A remek mívű ládán monogramjukkal feltüntetett mesterek soproni tevékenységét Csatkai Endre nagy vonalakban ismertette, sokszor a szappanfőző műhelyek helyét is megadta. Igy Fischer Ferdinánd " a Balfi utcában, Fischer Lajos az Ezüst (Ötvös) utcában, Forster Mihály az Ezüst u. 3-ban, Karner Gáspár a Sas tér 2. alatt, unokája, Karner Gáspár a Színház u. 6. sz. házban, Seiler Zsuzsanna az Újteleki u. 50. sz. alatt tartott fenn műhelyt. Kundt András a Várkerület 54. számú telken 1 783-ban nyitotta meg szappanfőző műhelyét. A Várkerület 43.-45. sz. házak környéke még az 1870-es években is "valóságos szappanos negyed volt". Itt, az Előkapu mellett (a korábbi városi mosóhely közelében) állt a céh boltja is. Az alsó városfal-szorosban szappanfőző műhelyek sorakoztak, amelyekből a leeresztett lúgokat a városárokba folyatták. A szappanfőzéshez felhalmozott zsiradékok kellemetlen szagot árasztottak, ezért egy 1804. évi adásvételi szerződésben kikötötték, hogy a Várkerület és a Színház u. találkozásánál megvásárolt házrészbe szappanfőző nem jöhet lakni. A Soproni Levéltár gazdag tárháza a város iparosaira vonatkozó adatoknak, amelyekből az is kiderül, hogy a szappanos-mesterség nem tartozott a nagyon megbecsült iparágak közé. Alapos levéltári kutatás eredményeként ugyan úgy a város térképére rajzolhatnánk a régi szappanfőző műhelyek helyét, mint ahogy a középkori késesek, kardcsiszárok, kovácsok, ötvösök, íjgyártók vagy ónöntők lakhelyeit (és feltételezhető műhelyeit) feltérképezték. Rövid írásomban azonban csak arra vállalkozhatom, hogy a városfalkutatás "mellékterméke"-ként megtalált egyik újkori műhely maradványát ismertessem, illetve annak pontos helyét rögzítsem a város alaprajzán, a kézműipar emlékeivel foglalkozó történészek és néprajzosok adatai mellé iparrégészeti támpontot is szolgáltatva a soproni ipar múltjának felderítéséhez. ARRABONA IEI,Í| 36/1-2.