Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

Tomka Péter (Győr): A sopronkőhidai 9. századi település

egy évvel később, 1958-ban került sor, feltételezhetjük, hogy valóban a X. gödör északi részét találták meg és azonosították utólag, ez azonban az összesített temetőtérképen már nem jelent meg. A XI. gödör leletanyagát szintén nem ismerjük, az ásató véleménye szerint "semmiképp sem függhetett össze a temető benépesítésével", a kéziratos térképen "őskori gödör" jelzéssel szerepel. /MNM Régészeti Adattár 188.S.IIL, 196 S.lll./. A 43., 59. és 60. sírok földjéből előkerült edénytöredékeket az ásató is az egykori felszínről bekeveredett daraboknak tartotta. 1965-ben a felszínen kődarabokat és edénytöredékeket találtunk, köztük egy 9. századi peremtöredéket. Leírása: - Perem-nyak-váll töredék, /a/ Anyaga: szemcsés, apró kavicsos, igen kevés csillámmal, felülete kívül sima, belül érdes, /b/ Korongolt /utánformált/, a csíkozat kívülbelül látszik, /c/ Nagy fazék darabja, szá. 20 cm /rek./, hangsúlyos behúzott, enyhén ívelő nyaka van, ami az erősen kiívelő vállból meredeken emelkedik ki. Pereme vízszintesen kihajlik, a peremszél vékonyabb az edény többi részénél /pv. 5 mm, v. 7 mm/, állása megközelíti a függőlegest. Kétosztatú /un. karnisperem/, /d/ A töredék díszítetlen, /e/ Jól égetett, színe kívül foltos szürkésbarna, belül vöröses. Törésfelülete sávos: belseje fekete, két szélén keskeny világosabb, barnás-vöröses sáv. Lelt.sz. SM 80.2.l./l. tábla 1/. Az 1966-os ásatás során a 2. számú kutatóárok É-i végénél és az E-i bővítésben, a nagy folt /6. objektum/ területén, de nem a folt bontásakor, hanem a humuszréteg /-50 cm-ig/ eltávolításakor egyebek között két 9. századi edénytöredéket találtunk ezek tehát ugyancsak felszíni szórványnak tekinthetők: - Edényalj töredék, /a/ Szemcsés anyagú, de alig van benne kavics, az agyag darabos, gyengén iszapolt. Felülete a kevés homok miatt "zsíros" tapintású, /b/ Lassú korongon készült /az alátétlap kissé benyomódott/, /c/ Fazék. rek. fá. 12 cm, az oldal és a fenék találkozása feltűnően vastag, nehéz. Falv. 8-9 mm, a fenék befelé vékonyodik /5 mm/, /c/ Díszítetlen, /d/ Gyengén égetett, színe kívül és alul világos szürke, belül fekete. Törésfelülete szürke, belül fekete. Lelt.sz. 80.2.30. /l. tábla 1.1. - Oldaltöredék, /a/ Szemcsés anyagú, de alig van benne kavics, felülete egyenetlen /belül érdes/, /b/ A technika a kis töredéken nem figyelhető meg. /c/ Az edényforma sem lenne meghatározható, ha nem lenne összetartozó /összeragasztható/ a 7. objektum /kőkemence/ kövei között talált 80.2.134. lelt.sz. töredékkel - eszerint nagy fazék oldaltöredéke, /d/ Díszítése mély, egyenletes vízszintes vonalköteg /4x-es/. /e/ Jól égetett, színe sötétszürke, belül fekete, törésfelülete fekete. Lelt.sz. 80.2.31 ./l. tábla 3/. Külön leírását az indokolja, hogy a darabok összetartozását sem a leltározáskor, sem a rajzoltatáskor nem ismertük fel - egyben tanulságos a leírás szubjektív voltát illetően is. 1966/7. ob/e/cfum. Kőkemence /4. ábra, 5. ábra/. Az 1. kutatóárok D-i oldalán lévő szelvényben 1 40 cm átmérőjű kör alakú kőrakás került elő, körülötte -50 cm-ig mélyítettük a szelvényt, majd megnyestük a felületet - a félig földbemélyített háznak, amelyhez a kemence tartozhatott, semmi nyomát nem észleltük, mélysége azonban nem lehetett több -60 cm-nél. A kemence valószínűleg a ház ÉNy-i sarkában állt /a közelben lévő, dokumentált metszetben - 1. kutatóárok, 1. objektum D-i metszet már nem jelentkezett és lehetséges, hogy a 8. objektum mellett talált 110 cm mély, 25 cm átmérőjű cölöplyuk, amelyben kődarabok is voltak, a ház E-i oldalának közepén helyezkedett el, távolsága a kemence sarkától 150, a széthullott kövek szélétől 180 cm/. A kemence tűzterét három oldalról egy-egy 20 cm vastag, rossz megtartású, rákosi kőből faragott, függőlegesen álló kőlap határolta. Sajnos /íme a kezdő telepáARRAB0NA KUfl 36/1-2.