Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
Tomka Péter (Győr): A sopronkőhidai 9. századi település
sató gyakorlatlansága/ a kemencéről külön metszet nem készült, a kőlapok méreteit sem jegyeztem fel a helyszínen, az ásatási napló adatai pedig nehezen értelmezhetők. Szerencsére a bontás közben készült 1:20 méretarányú helyszínrajz /a beomlott kisebb kövek ekkor még részben fedték a kőlapokat/ és a fotók segítségével az adatok és arányok többé-kevésbé rekonstruálhatók /6. ábra/. A napló szerint a kőlapok "belső h. 50 cm, sz. 45 cm" volt, valójában kb. 60 x 45 cm-es lapokat állítottak egymás mellé úgy, hogy vagy belső éleik érintkeztek /É-i oldal/, vagy a hátsó lap széle az oldallap külső síkjáig nyúlt /D-i oldal/, az északi saroknál kívül még egy ferdén elhelyezett kisebb lap zárta le kívülről a tűzteret. A felmenő rész kődarabkái a tűztérbe is bezuhantak /-60 cm-ig/. "A teljes belső mélység -95 cm volt /itt kiégett vörös folt is mutatkozott/" - ezt a leírást csak úgy értelmezhetjük, hogy egyrészt a kemence oldallapjait az altalajba mélyítették, illetve, hogy a tűztér alja mélyebben volt a ház lehetséges járószintjénél. Az objektum oldalán faszéndarabkák kerültek elő, belsejében azonban nem találtunk hamuréteget. Szája kelet felé nyílott, itt az ÉK-i és DK-i sarkon egy-egy nagyobb kőtömb állt, előttük kidőlve feküdt a nyílást elzáró kőlap. A főleg kívül, de belül is található kisebb kődarabok a felépítmény maradványai, kötőanyag nyomát azonban nem találtuk. "A kőkemence két oldalán, részben a beomlott felépítmény kövei között, két cölöplyuk volt. Különösen a D-it sikerült jól megfigyelni /átm. 35 cm, m. 98 cm a mai szinttől/". A másik jóval sekélyebb volt /-75 cm/. A hátlap két sarka közelében egészen elmosódottan, részben már az I. /őskori/ objektum amúgy is kevert földjében, szintén látni véltünk cölöpnyomokat /átm. 20 cm, -70 cm-en még bizonytalan volt a folt, -75 cm-en kifogyott/. A cölöphelyeknek a kemencéhez /illetve a házhoz, amelyben a kemence állt/ való tartozása - mai ismereteim szerint - igen ritka jelenség, esetleg elképzelhető valamilyen fa konstrukció, ami a kemence felmenő /füstelvezető?/ részéhez tartozott. 1 972-ben, a két ásatás egymáshoz való viszonyának tisztázásakor, újra rátaláltunk a kemence köveire, alaposabb vizsgálatra azonban már nem volt mód. Leletek: - Oldaltöredék, /a/ Szemcsés, kavicsos anyagú, felülete kívül sima, belül érdes, kavicsos, /b/ Lassú korongon készülhetett - bár sem a felhúzás függőleges, sem a forgatás vízszintes csíkozata nem látszik, /c/ Nagy fazék oldaltöredéke, átm. rekonstruálhatatlan, v. 6 - 7 mm. /d/ Díszítése: hullámvonalköteg kis töredéke /éles/, alatta 4-szeres vízszintes vonalköteg /éles/, majd sekély, alig látszó nagy ívű hullámvonalköteg, /e/ Jól égetett, színe kívül szürke, belül fekete. Törésfelülete fekete, ami szürkére vált, kívül egész vékony barnás árnyalatú. A kőkemence kövei között került elő, -50 cm-en. Ltsz. 80.2.134. /2. tábla 2/. - Állatcsontok /2 db laposcsont töredéke/. Lh. ugyanaz. Ltsz. 80.2.135. - Orsógomb. Jól iszapolt, sima, sőt felső részén még láthatóan simított-fényezett felületű, kettős csonka kúp alakú, asszimetrikus /alsó része alacsonyabb/. M. 2 cm, legn.átm. 2,8 cm, lyuk átm. 1,1 cm. A kőkemence kövei között, -50-70 cm. Ltsz. 80.2.136. /2. tábla 4/. - Oldaltöredék. A rajzos tábláról kimaradt kis, 2,4 cm-es darab. A leltárkönyv adatai szerint /d/ hullámvonaldíszes, /e/ szürke színű, belül fekete. Lh. ua., ltsz. 80.2.137. - Oldaltöredék, /a/ Anyaga szemcsés - apró kavicsos és csillámos, felülete sima. /b/ Lassú korongon készült /belül a felhúzás egyenetlen/, /c/ Fazék oldala volt, v. 7 - 8 mm. /d/ Díszítése vízszintes vonalköteg /egy mély és egy sekélyebb barázda között alig látszó nyom/, /e/ Jól égetett, színe kívül vörösesbarna, belül csaknem fekete. Törésfelülete egységesen szürke, kívül a vöröses felület keskeny csíkjával. Lh. ua., ltsz. 80.2.138. /2. tábla 3/. ARRABONA Kft« 36/1-2.
