Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
Tomka Péter (Győr): A sopronkőhidai 9. századi település
összetörött, de összeragasztható, együtt kidobott edénytöredékek formájában/. A sopronkőhidai gödrök száraz helyre, a háznál magasabb szintre kerültek, azaz nincs okunk azokat a meggondolásokat alkalmazni, amik miatt Bálint Csanád kételkedik az eperjesi gödrök tároló-funkciójában. A ki nem égetett, ki nem tapasztott gödrökben nyilván valamilyen tartóban tárolták a aabonát. Fonott kas maradványait találtuk egy Árpád-kori veremben Kapuvár-Kistölgyfán, két nagy hombáredény állt /és omlott össze helyben/ a Mosonmagyaróvár-Mosonszolnoki pihenő lelőhelyen feltárt avar kori veremben. A hosszúkás, téglalapalakú vagy ovális gödrök hasonló funkciója igen valószínű - csak másféle tartók /faládák/ lehettek bennük. Az általában 200-250 cm hosszú, 50-80 cm széles, valóban sírgödörre emlékeztető /ámbár többször megújított és ezért szabálytalannak tűnő/ lébény-kaszási gödrök esetében Takács Miklós meggondolandónak tartja a sertéstenyésztés speciális módjához való kapcsolást, hivatkozva Szőke Béla Miklós ötletére. Az érvelés azonban nem teljesen meggyőző. Nem a földói ismeretének feltételezése a kérdés: az első avar kori földólra utaló megfigyelést magam közöltem, szélesebb régészeti és néprajzi kitekintéssel. Nem tartom kizártnak ezt a megoldást a Nagykanizsa környéki avar kori és 9. századi települések néhány feltűnően nagyméretű, hosszú objektuma esetében sem /Nagykanizsa - Práter domb 3/3. obj.: 520 x 150 cm, Nagykanizsa - Inkey kápolna 38. obj.: 433 x 150 cm, 57. obj.: 432 x 102 cm, Nagykanizsa - Miklósfa, Mórichely 1. obj.: 370 x 160-130 cm, 2. obj.: 320 x 120-140 cm/, ezeknek közeli rokonai a kaulsdorfi objektumok a maguk 6-1 1 méter hosszú, 1,2 - 1,5 méter széles alaprajzukkal. A mi sokkal kisebb gödreink esetében azonban ezek a párhuzamok nem használhatók, annál inkább azok, amelyekben még a faláda maradványai is előkerültek. Az ilyen vermeket a magyar néprajzban "sírverem"-nek nevezik /téglatest alakú külön tetőszerkezettel és ajtóval ellátott sekély földalatti terménytároló hely... használata...csak rövid időre szóló szükségmegoldást jelent, annak ellenére, hogy nagy területen ismert/. Elgondolkodtató, hogy méreteik /h. 2-5 m, sz. 1,20 - 3 m, m. 0,80-1,50 m/ esetenként még a Szőke Béla Miklós által földólnak tartott objektumokét is meghaladják. Nem vettük fel a katalógusba - datáló leletek hiányában - az 1972-ben talált sekély árkot és a felismerhető rendszer nélkül elhelyezkedő cölöplyukakat. Míg az utóbbiak szinte bizonyosan valamelyik őskori településhez tartoztak, az árok esetében nem zárhatjuk ki a 9. századi keltezés lehetőségét. Meglepő mindenesetre, hogy betöltésébe nem került semmi a régészetileg erősen "fedett" környezet felszíni leleteiből. A népvándorlás kori - koraközépkori árkok szerepéről /amit általában állattartással szokás kapcsolatba hozni/ egyre bővül a szakirodalom. Ismereteink nem utolsó sorban az utóbbi évek nagy felületű ásatásainak köszönhetően jelentősen gyarapodtak, különösen tanulságosak e tekintetben a római kori árokrendszerek. A felvetődő kérdések áttekintésére itt sem helyünk, sem indokunk nincsen. Kerámia. A leírásnál igyekeztem az edény készítésének menetét követni, ennek figyelembevételével készült a táblázat is. /a/ A fazekas kiválasztja és előkészíti az agyagot /iszapolás, soványítás/. Négyféle anyagkezelési módot különítettünk el /táblázat I. oszlop/. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a csoportokba sorolás nem nélkülöz szubjektív elemet sem, amit magyaráz, hogy a soványítás és felületkezelés átmeneti típusokat is produkált. 1 : gyengén iszapolt /az agyag darabos maradt, felülete "zsíros" tapintású, bár az agyagot bizonyos mértékig homokkal sóvá nyitották/. 2: szemcsés anyagú, a soványító anyag feltűnően sok és elég nagy szemű kavicsot tartalmaz, a felület ennek megfelelően érdes /a 80.3.106.ARRAB0NA I Ê&I 36/1-2.
