Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
Tomka Péter (Győr): A sopronkőhidai 9. századi település
nál némi csillámtartalom is észlelhető, nehezen ítélhető meg a 80.2.1., amely kívül sima, csillámos, belül azonban érdes, kavicsos/. 3: homokkal soványítva, a felület kívül és belül is sima /az anyag szemcsés, kevés és kis szemű kavics maradt benne, csillámot alig tartalmaz, ez nem tudatos keverés eredménye/. 4: csillámos soványítású, sima felületű edények. Csillámot szinte minden homok tartalmaz, itt azonban fel kell tételeznünk a soványítóanyag tudatos megválasztását. Könnyen szétporló csillámpala vagy homokkő darabokat szinte minden olyan telepásatáson találtunk, ahol az edények egy (észénél ez a soványítási mód előfordult. Ibi A fazekas felépíti az edényt, alkalmazza a rendelkezésére álló vagy megkívánt iechnikát. Három típust tudtunk megfigyelni /táblázat II. oszlop/. 1 : kézzel formált. A 80.2.30. lelt. sz. edény fenekén kissé benyomódott alaplap lenyomata látszik, ilyent a lassú korong esetében szoktak használni. A 80.2.157. töredéket az anyagkezelés miatt tartjuk koraközépkorinak. 2: Lassan forgó "kézi" korongon készült az edények túlnyomó többsége, erről a leírásban elmondott indokok tanúskodnak /belül láthatók a felhúzást igazoló nyomok, amik a felülettől eltérnek; hullámos - elsimított hurkás - felépítés; a peremek utánformálása/. Kis peremtöredékek esetében nem lehetünk ugyan egészen biztosak az idetartozásban /a következő csoportba azonban csak az igazolhatóan odatartozókat vettük fel/. Ahol nyak- vagy peremrész megmaradt, az utánformálás /a korong gyors forgatása mellett formázókés használata/ minden esetben megfigyelhető volt. 3: Gyorsabban forgó korongon^ készült 4 edény biztosan, két további feltételezhetően /a kívül és belül is észlelhető egyenletes csíkozat alapján/. Nincs különösebb indokunk arra, hogy ezekben az esetekben "városi importról" beszéljünk, mint ahogy azt Herwig Friesinger Sommerein esetében felvetette. Anyag és technika együttes vizsgálatával hat technotípust különíthetünk el. 1.1. Gyengén iszapolt, kézzelformált - a felszínen és a kőkemence környékén, azaz a terület északi részén fordul csak elő. 2.2. Kaviccsal soványítva, lassú korongon - három töredék a kőkemence mellől, 7 db a 73/2. sz. tárolóveremből. 3.2. Homokkal soványítva, lassú korongon - két db a kőkemence mellől, négy a fazekaskemence környékéről, 8 db a veremből származik. 4.2. Csillámmal soványítva, lassú korongon - 7 db-ot a kőkemence mellett, egyet az un. pörkölőben /8.obj./, hármat a veremben, ötöt a fazekaskemencénél, egy továbbit az un. 1/72. objektum fölött találtunk, az egész területen szóródott tehát. 2.3. Kavicsos soványítású, de gyorsabb korongon készült - egyetlen töredék a kőkemence térségéből. 4.3. Csillámos anyagú, gyorsabb korongon gyártott - összesen hat darab, közülük négy a fazekaskemencénél. Az anyagkezelés és technika /valamint együtt a technotípusok/ fajtái fejlődési sort alkotnak ugyan /az egyszerűtől a bonyolultig/, kronológiai sorként azonban csak óvatosan használhatók. Tendenciaként állapíthatjuk meg, hogy a legegyszerűbb /legkorábbi/ típusok a kőkemence környékén, illetve - valamivel megkésve, más arányban a veremben fordultak elő, míg a bonyolultabb /későbbi?/ eljárásokat a fazekaskemencénél észleltük. lel A fazekas megadja az edény végleges alakját, miközben kialakítja formai sajátosságait /fenék- illetve peremképzés, falvastagság megválasztása/. Táblázatunk III. oszlopában azt az elemzést vettük alapul, amit Török Gyula a temető edényeinél alkalmazott. A mérésen alapuló statisztikai vizsgálat megerősítette jó érzékkel elért eredményeit, csupán néhány "renitens", határterületen lévő darabot kellett egyik csoportból másikba áthelyezni. Megkönnyítette az összehasonlítást az a körülmény, hogy egyrészt a telepen talált edénytöredékek egyetlen kivételtől eltekintve fazekakból származnak, másrészt, hogy a kőhidai temetőben /szemben az avar kori gyakorlattal, de megegyezve az un. Sopronkőhida-Pitten-Pottenbrunn csoporttal/ a sírokba nem csak ARRABONA E£l 36/1-2.
