Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

Tomka Péter (Győr): A sopronkőhidai 9. századi település

jomka Péter: A sopronkőhidai 9. századi település A feltárás Annak a településnek az első nyomait, amelyhez a sopronkőhidai 9. sz.-i ismert temető tartozott, már 1951-ben észlelte Szőke Béla a feltárt síroktól ÉK-re, a domb szelíd lejtőjén a felszínen kisebb-nagyobb, a sírokban találtakkal azonos korú cserepek formájában /ekkor még a temető folytatását jelző jelenségként értékelve/. Az 1 956-os ásatás idején Nováki Gyula és Török Gyula terepbejárásaik alapján a telepet a temető és a tómalmi halastavak között tételezték fel - lényegében helyesen /l. ábra/. A temető pontos helyét a publikációban nem találjuk - nyilván a határövezet miatt, szerencsére a Szőke Bélánál közölt térképen szereplő sírok Török Gyula temetőtérképére is rákerültek, így az azonosításnak nincs akadálya. A terepbejárásokon talált leletanyagot nem sikerült kézbe vennem, egy kihajló, elvékonyodó peremdarabot, három hullámvonalköteg-díszes oldaltöredéket és egy fenékdarabot közöl rajzon Török Gyula, sajnos leírás nélkül. 1956-ban a temető feltárása közben /részt vett Nováki Gyula is/ több gödröt és gödörrészt figyeltek meg, amelyeket az ásatási napló I. - VIII. számokkal jelöl. 1957-ben további kettő / IX. - X. /, majd 1958-ban a XI. számú került a térképre /2.ábra/. Török Gyula a publikációban foglalkozik a gödrökkel, részletes leírás nélkül, jelképes síroknak tartva azokat. Sajnos az ásatási naplóban is csak szűkszavú leírást találunk - a kevés többlet-információt a katalógusban közöljük. 1 965-ben terepbejárással hitelesítettük a lelőhelyet, majd 1 966-ban két /kibővített/ kutatóárkot húztunk. A kezdő telepásató összes gondjával-bajával küszködve számos őskori /elsősorban Hallstatt-kori/ gödör és egyéb jelenség mellett feltártuk az első 9. századi objektumokat / 1966/7.-8.-9. objektum/. 1972-ben újra alkalmunk nyílt kutatni a területen, ekkor mintegy 450 négyzetmétert összefüggő szelvényekkel vizsgáltunk át. Bronzkori, kelta és egyéb objektumok között ekkor egyetlen 9. századi vermet találtunk /l 972/3. objektum/. Megkeresve 1966-os kutatóárkunkat, sikerült pontosan összemérni a két feltárás helyét /3. ábra/. Értékelés Lakóház, 1966/7. objektum /kőkemence/ és az 1 966/8. objektum melletti cölöphely /4.-5. ábra/. A rendelkezésre álló megfigyelések alapján - mivel ilyen típusú kőkemencét lakóházon kívül nem ismerünk - vállalkozhatunk a lakóház részbeni rekonstruálására. Félig földbemélyített /un. gödör-/ ház volt, padlójának mélysége a mai járószinttől kb. 60 cm. A nyeregtető tájolása E-D, a szelemengerendát két ágasfa tarthatta, közülük az É-i maradványa a 25 cm átmérőjű, a ház padlója alá további 50 cm-re mélyülő cölöplyuk a 8. objektum mellett. Szélessége az északi oldalon /amennyiben feltételezzük, hogy számtalan hasonló gödörháznak megfelelően az ágasfa a tengelyben állt/ min. 300 max. 360 cm volt, - nem tartozott tehát a legkisebbek közé. Kissé az altalajba mélyített, nagyobb lapos kőlapokból kialakított kemencéje az ENy-i sarokban ARRAB0NA Kfel 36/1-2.