Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
Kücsán József (Sopron): Adatok a takaréktűzhely Sopron megyei elterjedéséhez
halvány nyoma fedezhető fel a rajzon a katlantól a szükségtűzhely faláig, szorosan a fal mellett, bár ez nem szerepel a lakatos számláján sem! A már idézett lakatosszámla alapján teljesebb kép mutatkozik a takaréktűzhelyről. Eszerint Tschürtz Gáspár leszállított egy komplett tűzhelyvasalatot, mely tartalmazott két sütőfiókot („Bradtröhre,, írja a számla, „Backrohr,, mondja a népnyelv), egy vízmelegítő fiókot („eine röhren zum Wasser Wandl,,), két lyukas és két egyszerű sima, 27 hüvelyk hosszúságú tűzhelylapot, egy ajtót a szükségtűzhelyre. Továbbá egy, a tűzhelylapok mellé való vaskeretet („szegélyt a szokásos tégla helyett,,) 1 láb szélességben és 3 láb 3 hüvelyk hosszúságban - 180 Ft (bécsi) összértékben. Adott még egy vörösrézből való víztartó üstöt a csapjával együtt 30 forintért, a szobai kályhához 12 láb hosszú füstcsövet 16 forintért, egy 1 láb 9 hüvelyk széles, 4 láb magas fűtőnyílásra való ajtót (Kaminthürl) 24 forintért. A végösszeg 250 forintot tesz ki, ami a kőműves 132 Ft 42 krajcáros számlájához képest tetemes összeg - nem volt olcsó beruházás a takaréktűzhely! Tisztában lehetett ezzel a város is, mert futottak a pénzük után. A fent ismertetett munkákat követő második évben már testület elé került a vendéglős panasza, miszerint a konyha bizonyos időszakokban megtelik füsttel, olyannyira, hogy használhatatlan. A tanács ki is küldött egy szakértői bizottságot Handler József építőmester vezetésével annak kivizsgálására, hogy a konyhában foglalatoskodó szolgálónőt gyakorta rendkívüli módon megterhelő, visszaáramló füst terjengését mi okozza? A bizottság kiszállt és gondos szakértői vizsgálódással megállapították a panasz jogosságát. Rögzítették, hogy a szükségtűzhely fölötti kéménytorok, melybe a szoba kályhájának és a konyha katlanjának a füstjét is bevezették, 5 négyzetláb méretű. Meglátásuk szerint ez túlságosan nagy, a mondott kéménytorkon sok hideg levegő áramlik be és ez időszakonként a szabadtűzhely fölött összegyűlő füst gyors kihúzódását akadályozza, sőt esetenként vissza is hajtja azt, következésképp a szóbanforgó konyhát megtölti füsttel. A gondok megoldására a következő javaslatot tették: a/ Az alsó, nyílttűzű szükségtűzhely alsó lezárását, valamint a kéménytorok boltozatának szűkítését úgy kell megoldani, hogy a megmaradó nyílás olyan méretű legyen, mely épp csak a tisztítást végző kéményseprőnek hagy helyet. b/ A lakás öntöttvas kályhájának füstelvezetésére a szoba 2 1/2 láb vastag közfalába füstfogó köpenyt kell bevésni és azt egy 2 öl hosszú, 1 1/2 láb belvilágú, tölcséresen szűkülő bádog csővel kell a konyha meglévő kéményével összeköttetésbe hozni. A sarokban álló katlan füstjét közvetlenül a kémény légterébe kell vezetni. c/ A megrongálódott (régi) kéményfejet és kéménytörzset a tetőig le kell bontani és újjáépíteni úgy, hogy a kéményfej a tetőn (gerincen) túlnyúljon. d/ A takaréktűzhely elgörbült vagy átrepedt (?) (durchgebogenen) öntöttvas lapját, alapozását és tűzterét a készítő Tschürtz Gáspár lakatosmesterrel ki kell javíttatni. A javasolt átalakításokhoz rajzokat is mellékelt Handler József, az egyiken feltünteti az 1848-ban fennálló (1846-ban kialakított) építményeket és megoldásokat (5. kép), a másikon pedig az ajánlott átalakítások utáni berendezést (6. kép). A meglévő állapotokat mutató, elfogadható minőségű rajz hozzásegít minket az 1846-os vázlatos rajz értelmezéséhez, ezen pontosan látszanak a füstcsövek, az ajtók, ablakok, az ivó fűtőnyílásának kivezetése a fallal és ajtóval elzárt kémény alatti részre. A javasolt átalakítások rajza feltünteti az új, kisebb területre koncentrált tűzhelykombinátot. Világosan látszik a szűkített füstfogó köpeny a szükségtűzhely fölött, a másik oldalra fordított kemence a mellé helyezett katlannal, valamint az új rendszerű füstcső ARRABONA \\WËÊ 36/1-2.
