Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
Kücsán József (Sopron): Adatok a takaréktűzhely Sopron megyei elterjedéséhez
jücsán József: Adatok a takaréktűzhely Sopron megyei elterjedéséhez Domonkos Ottó 1993-ban tette közzé tanulmányát a Kisalföld három vármegyéjének céhes építőmestereiről. A cikk általában, történeti-statisztikai forrásokat idézve szól az építőiparokról, bő és alapos vázlatát adja a későbbi kutatás lehetőségeinek. Jelen dolgozat egy épület átépítési és javítási munkáinak soproni mesterektől származó számlái és rajzai alapján igyekszik bemutatni ezen iparosok munkáját. Sopron szabad királyi város mint földesúr, jobbágyközségei iratait is megőrizte levéltárában. (1. kép) Ennek köszönhetően leltük fel a kópházi vendégfogadó 1 846-os és 1848—1849-es átalakításának dokumentumait. A fogadó városi tulajdonban volt, így a „beruházás,, minden fázisa testületi döntést igényelt. Ezért a benyújtott árajánlatok, számlák és a kor elvárásainak megfelelő rajzos dokumentációk is megmaradtak, illetve az 1 865 után elhatározott eladás iratai is rendelkezésünkre állnak. o 1846-ban Hild Ferdinánd kőművesmester és Tschürtz Gáspár lakatosmester megbízást kaptak, hogy a vendéglő konyháját alakítsák át a korábbi szabadkéményes helyett takaréktűzhelyesre. Az építőmester a munka elvégzése után tételes - sajnos nem túl részletező - számlát nyújtott be. Ezen feltüntette a konyha korábbi alaprajzát és az átalakítás utáni állapotokat is. (2.kép) A tenyérnyi rajz szaggatott és folyamatos vonalakkal ábrázolja a bontandó illetve az építendő berendezéseket, ezen túl az új építésű tárgyakat ferde sráfozással és színezéssel is kiemeli. (Mivel a színezett rajzot nyomdatechnikai okokból nem közölhetjük, bátorkodtam az ábrázolást kétfelé választani, az egyiken a konyha átalakítás előtti állapotát, a másikon az átalakítás utáni formáját feltüntetni.) (3., 4. kép) Az eredeti állapotot feltüntető alaprajzon az ismert és megszokott szabadkéményes konyha beosztását látjuk, nyillal jelölve a nyitott folyosóról való bejárat. Az ajtó mellett egy ablak, ami a konyha előterébe nyílik, balra a vendéglős lakásának a bejárata, jobbra a fogadó ivója - a konyháról lévén szó, kis jóindulattal: „étterme,,. A kémény alatti részen középen a vidékre jellemző hasáb alakú kemence, amit az iratokban következetesen tűzhelyként (Feuerherd) említenek, ékes bizonyságaként annak, hogy a tetején főztek. A bal belső sarokban egy kisebb méretű tűzhely volt, a két közfalban pedig egy-egy fűtőnyílás a lakásba illetve az ivóba, valamint egy átadó ablak az ivóba. Ritka, de nem egyedülálló megoldás, hogy a tűzhely mellett jobb oldalon egy ablakot találunk, amely az utcára szolgált. Az átalakítás számlájából kiderül, hogy a kisebb (b.) és a nagyobb (a.) tűzhely megszüntetése 5/6 köbölnyi elbontható építmény és elszállítandó törmeléket jelentett, tehát tekintélyes méretűek lehettek. A kémény szemöldökgerendája (c.) fölötti köpenyfal lebontása 1/4 köbölnyi munkával járt. Az ivó fűtésének átalakítása okán az új fűtőnyílás (d.) kivágása, kiegyenlítő burkolása volt a következő munka, hiszen az új beosztású konyhában a sütőkemence foglalta el a régi fűtőnyílás helyét. 6 négyzetöl felületen verték le a régi kormos vakolatot a konyha kémény alatti részén (e.). Ez megközelítőleg 21-22 négyzetmétert tesz ki, amiből következtetve a kémény alatti felmenő falakról ARRABONA Í|K] 36/1-2.
