Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
Horváth József (Győr): A XVII. század első felében keletkezett győri iparos végrendeletek kutatásának tapasztalataiból
dósához alaposabb vizsgálódásra van szükség - mind a névanyagot, mind a végrendeletek tartalmát illetően. A névhasználattal kapcsolatosan fel kell hívnunk a figyelmet arra: meglehetősen sok testáló visel mesterségre utaló neve mellett előnevet: a 60 Szabó közül pl. nem kevesebb, mint 45, a 14 Varga közül pedig 8! Ezen esetekben erősebb lehet a gyanúnk, hogy a testáló valóban a nevében jelzett mesterséget űzte. De hogy itt sem ,,mehetünk biztosra", azt mutatja pl. Kechkedy Szabó János 1621-ben kelt testamentumának ezen rendelése: ,,...miuelhogi az Attiamis Zabo uolt, es enis azon Neuet viseltem, emlékezetül hagiok az Chechnek kert forintot." Vagyis: itt is számolnunk kell már a nevek öröklődésével. E szempontból érdemes megvizsgálni a testáló testvéreinek ill. gyermekeinek névhasználatát is! Az 1618-ban végrendelkező Margit asszony pl. Tuczkor Mészáros Péter özvegyeként mutatkozik be; két fiát viszont már csak Tuczkor János ill. Tuczkor Miklós néven említi - ők talán már nem is gyakorolták a mészáros mesterséget. Az 1 620-ban újvárosi Varga Tamás házánál lakozó és őt gazdájának nevező Kovaczius Varga Péter kis vagyonkáját két bátyjának, Kouacius Istvánnak és Andrásnak hagyja, Iszakouich Gombketeo András pedig 1623-ban testvérét Iszakouicz György néven említi valószínűleg ők sem lehettek „szakmabeliek". Ilyen és hasonló példák azt mutatják, hogy a testálok egy - feltehetően jelentősebb - részénél a mesterségre utaló névelem valóban az általa űzött mesterségre utal. Érdekesek azok az esetek is, amikor a testálót „dupla névvel" említik: példaként hozhatjuk erre ,,Jörigh Niclis alias mészáros Jacob" 1616-ban vagy ,,Mészáros Gyurko, alias Kurcz György" 1627-ben kelt végrendeletét. Sokkal bizonytalanabb a helyzet, ha a végrendelkező csak mesterségre utaló nevet visel. Barbeli Jakab 1643-ban kelt végrendeletének pl. ,,az en attyamfiai Barbeli Christoph es. Barbeli János az kikkel egy uoltam" a kijelölt utóörökösei - vagyis a Barbély itt már egyértelműen családnévnek minősíthető; e testamentum viszont ugyanúgy nem mutat kapcsolatot a mesterséagel, mint ahogy a nagykereskedő Barbély Kristóf 1 635-ben kelt utolsó rendelése sem. Hasonló példák a Szabó és a Mészáros, de elvétve a más nevezetűek között is találhatók. Meg kell jegyeznünk viszont, hogy a Kovács névvel említett személyek mind e mesterséget gyakorolták! Ennek fő okát abban látjuk, hogy a kovácsok jelentős része a katonaság alkalmazásában álló, német származású személy volt, akit a városi lakosság többnyire csak keresztnevén tartott számon. Ezt támasztja alá a névhasználat rendje is: míg a többi foglalkozás esetében a keresztnév a mesterségre utaló családnevet követte, itt a keresztnév van többnyire előbb. Jellemző adat továbbá, hogy a kovácsok kb. felének eredeti nevét nem is ismerjük ill. más forrásból ismerhetjük csak azt meg: így pl. csak feltételezhetjük, hogy az 1643-ban testáló Fülöp kovács azonos lehet azzal a Szerstich Fülöp kováccsal, aki 1 640-ben Gulich János kovács özvegyének végrendeleténél tanúként szerepel. A végrendelkezők foglalkozásának vizsgálatánál nagy segítségünkre lehet a tanúnévsorok alaposabb elemzése: közismert ugyanis, hogy a céhbeli társak többnyire képviseltették magukat a testamentumhallgatók sorában. Forrásainkat e szempontból átvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a számbajöhető végrendeletek legalább kétharmadánál szerepelnek a testálóval azonos nevű - valószínűleg azonos mesterséget is űző - társak. Néha a teljes tanúnévsort ők alkotják: a győri vargamesterek céhmestereként 1620-ban testáló Puinkowich Varga György utolsó rendelésénél pl. 5 varga, Szabó Antal testálásánál 1621-ben 5 szabó, míg Bery Chismazia István végrendeletének írásakor, 1 645-ben 5 csizmazia van jelen. ARRABONA lilXJ 36/1-2.
