Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
T. Szőnyi Eszter (Győr): Római kori bronz szoborlelet Árpás-Dombiföldről
került sor a megsemmisítésre. A rongálódás okát keresve elsősorban valamilyen hadi cselekményre, esetleg spontán tűzvészre gondolhatnánk, ezeknek azonban sem irodalmi, sem az ásatáson megfigyelhető nyoma nincsen. Az eddigiekben mint legkézenfekvőbbet feltételeztük, hogy a szobor Mursella municipium területén állt, valamelyik uralkodót ábrázolja díszpáncélban a II. század második harmada és a III. század közepe közötti időszakból. Bár Pekáry összefoglalásából tudjuk, hogy a császárszobrok állítása a városokban és a katonai táborokban egyaránt általános és "tömeges" volt, a Pannoniából ismert kevés szoborlelet alapján azonban úgy gondoljuk, hogy a provinciákban mégsem volt olyan gyakori a nagyméretű, köztéri, vagy középületben elhelyezett bronzszobor. A municipiumok között nem túl előkelő helyet betöltő Mursellában mindenesetre váratlan a megjelenése. Könnyebb dolgunk lenne a szobor elhelyezésével, ha ismernénk a város központi területeit, fórumát, középületeit. Épen fennmaradt bronz császárszobor a római korból mindössze kettő ismert a birodalomból, Marcus Aurelius lovasszobra Rómában és egy kolosszális méretű díszpáncélos álló szobor Barlettában. A szobrok nagy része nyomtalanul megsemmisült (beolvasztották), másokra fennmaradt fogadalmi feliratok, épített szoborbázisok, bázisfeliratok, esetleg töredékek utalnak. Pannónia városaiból nagyméretű szobrokra utaló adatok kis számban ismertek. Ezek egy része biztosan szentélyekben álló, isteneket ábrázoló alkotás, elsősorban a kapitoliumi istenháromság megszemélyesítői Savariából, Scarbantiából. Ugyanezekből a városokból ismerünk császárszobornak meghatározott darabokat is. Scarbantia fórumán az ásató nagyméretű lovasszobrokat is feltételez, amelyeknek bázisát megtalálta. Carnuntumban a canabae fórumán került elő az a nagyméretű bronz szoborfej, amely Alexander Severust ábrázolja. Ez természetesen csak néhány adat a pannóniai városokban felállított nagyméretű szobrokról, amelyekből számtalan állhatott még a provincia városaiban. A városok közterein és középületein kívül a katonai táborokban is általános volt a nagyméretű isten- és császárszobrok állítása. Gyakoribbak, ill. inkább fennmaradtak a kőszobrok, mint pl. a contra-aquincumi, Marcus Aureliust ábrázoló mészkő fej, vagy a carnuntumi táborszentély legtöbb alkotása, melyeket Juppiternek, Minervának, Herculesnek állítottak, valamint az a személyhez nem köthető életnagyságú férfifej is, amely az I. századi helyi nagyplasztika minőségi darabja. A bronzszobrok közül az ugyancsak carnuntumi Severus Alexander díszpáncélos ábrázolást és az Athéné Parthenos fejet kell megemlítenünk. 1974-ben a dunaszekcsői Várhegyről, Lugio castellumának területéről került elő véletlen folytán földmunkák során Marcus Aurelius császár másfélszeres életnagyságú bronz szobrának a feje, amely karakterisztikusságával, művészi kidolgozásával igen előkelő helyet foglal el a filozófus császár ábrázolásai között birodalmi viszonylatban is. A meglehetősen kisszámú pannóniai császárábrázolás egyaránt előfordul római jogú városokból, légiós és segédcsapati táborokból, sőt még a táborokhoz tartozó polgári településekről is. Szobrunk tehát eredetileg éppen úgy állhatott Mursellában, mint valamely más településen. Amennyiben a beolvasztásra szánt szobrot, vagy annak töredékeit máshonnan szállították nyersanyagként a mursellai bronzműves műhelyébe: legkézenfekvőbbnek látszik a legjobban megközelíthető két számbajöhető település Savaria colonia és Arrabona auxiliáris tábora. Feltételezve, hogy a szobor háborús cselekménynek esett áldozatul, szóba jöhetnek a markomann háborúk, amelyek pusztulási rétege Arrabona castellumában és a vicus területén egyaránt megtalálható. A fentihez hasonló más pusztulási réteg sem a táborban, sem a vicusban nem figyelhető meg. Savariában a 90-es években a város különböző pontjain folytatott ARRABONA I EK! 36/1-2.
