Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Grábics Firgyes: A Kisfaludy Irodalmi Kör első évei Győrött
körével érintkezik. Szávay közbenjárása kellett ahhoz, hogy egyáltalán elfogadja ezt a győri tagságot. Székfoglalóját 1912-ben Kuncz Jenő, egy másik írását 1920-ban Angyal Emil olvasta fel. A győri illetőségnek a korábbinál rugalmasabb kezelésével lett tag Erdélyi, Gárdonyi és Havadi. Szávaynak nyilván illendőségből kellett megvárni, hogy ne az alapító, hanem az első választott tagok közt kerüljön a tagok közé. Erdős René Harsányi Lajos költészetének elemzésében, Bedy Vince, Karácson Imre, Lám Frigyes tudományos működésében éppen az 1 908 utáni évek igen termékenyek, további jeles teljesítmények ígéretei is. Dr. Petz Lajosné alkalmasint az egészségügyben és a zenei életben jelentős szerepet vivő, de formálisan a köri tagsággal kevéssé méltányolható férje helyett lett köri tag, tanítónői képesítéséhez kapcsolódó néhány írása alapján. Másféle magyarázatra szorul a Mikszáth-ünnep két vendége, Lőrinczy György és Pékár Gyula megválasztása (egyébként 1921-ben további elismerés éri őket, mindketten tiszteleti tagok lesznek). Lőrinczy komáromi tanfelügyelő, mint ilyen Ember János kollégája. Állandó szerző a Győri Hírlapban és annak kiadványaiban. Előadója győri egyesületi programoknak, tagja a Philantropia páholynak, Szávayék és Kunczék csanaki összejöveteleinek. 1908-ban lett tagja a Petőfi Társaságnak, s itt 1909-ben egyszerre tartotta székfoglalóját Jászai Marival /aki egyébként szintén gyakori vendég Csanakon, és aki - mint láttuk - kissé rögtönzésszerűen szerepelt a kör 1 909. novemberi felolvasó ülésén/. Alig egy héttel a budapesti Petőfi-Ház avatása után szerepelt Győrött Jászai, akinek szavait figyelemmel hallgatták. Nemcsak illendőségből, hanem mert a kultusznak itt hagyománya volt. Mikor 1876-ban a Petőfi Társaság megalakult, az elnök Jókai, és Arany Jánossal együtt Kovács Pál dísztag lett, mint a kevesek egyike, aki jószolgálatot tett a költőnek. Mikor pedig a századelőn újra fellendült a Petőfi-kutatás, az emlékek és a relikviák gyűjtése, ennek mozgatója az egykor győri újságíró, Kéry Gyula lett. A felújult kultusz javára a Győri Olvasó Egylet ünnepélyt is rendezett 1908 tavaszán. Említést érdemel még, hogy a Petőfi Társaság tagjai közül volt győri kapcsolata Balázs Sándornak, Győry Vilmosnak, Kertbeny Károlynak, Paulay Edének és Torkos Lászlónak. Mindez érthetővé teszi a korabeli /és későbbi/ irodalmi élet logikája szerint, hogy egy vidéki, a magyar viszonyok között menthetetlenül második vonal szerveződése találkozik e társaság érdeklődésével. E közösség egyébként némi ellenzékies indulás után konzervatív nacionalizmusával is a vidéki Magyarországhoz tagozódva ezt a kapcsolatot a következő évtizedekben ismételt győri vendégszereplésekkel is megőrzi. Ettől az egész tendenciától azonban távol tartotta magát Herczeg Ferenc elnök, így került előtérbe Pékár Gyula, aki képviselte Lőrinczy Györggyel együtt Gárdonyi mögött a korabeli regény második, eléggé népszerű vonalát. Párját ritkítóan ügyes irodalmi, közéleti és gazdasági mindenes volt Szávay Gyula, a "vidéki" irodalmiság legsajátabb képviselője. Alkalmi ódára vagy drámára /akár "drámai költemény" modorban is/ bármikor futotta alkotói ihletéből. Volt valami különleges irodalmi "kézügyessége". Máig használható módon írt verset és prózát, szerkesztett várostörténetet és banktörténetet. Elete főműve azonban, hogy megszervezte az 1 923 évi Petőfi-jubileumot /ekkoriban a társaság főtitkára volt/. A lírikus fia, a tragikus sorsú Zoltán, apja révén korán kapott nyilvánosságot a győri sajtóban és helyet a Kisfaludy Körben. Nem is volt gyengébb ottani kortársainál. 1910-ben két érdekes költő is felbukkan a kör életében. Harsányi Lajos, akinek 1908-ban már volt kötete, 1910-ben éppen a harmadikat készítette elő. Ezekben részese meghatározó élményeknek /Hány, főúri életforma/. Barátságba kerül KosztoARRAB0NA 35/1-2.
