Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Grábics Firgyes: A Kisfaludy Irodalmi Kör első évei Győrött

lányival és körével, irodalmi fórumok nyílnak meg előtte. A katolikus pap Harsányi számára az Uj Idők a szélső határ, igazabb közege pedig a Pethő Sándor által szerkesztett Élet, ahol belső munkatárs még Kosztolányi, Sík Sándor, Erdős René és Domonkos István; külső munkatárs volt Móricz, Juhász és Hevesi. Mindez meg is mutatkozik költészetén, mint kései méltója írja: "Valóban ez az a pillanat, amikor lírája szervesen beletartozik a magyar költészet spektrumába." Helyi valóságként viszont kivívta paptársai, sőt elöljárói rosszallását. Igy került a Kisfaludy Körbe, melynek azután 1 938-tól, annak megszűntéig elnöke lett. A másik költő Erdős René. Évtizedes írói múltját a közvélemény és a sajtó erősen kifogásolta, de azért verssel és prózával bőven szerepelt. Éppen 1 909-ben regisztrálta "a kitűnő képességekkel megáldott írónő" fordulatát a Győri Hírlap: "Mint köztudomá­sú, eddig az erotikumba csapó legszélsőbb naturalista irányt művelte: ez iránynak megfelelőleg gondolkodott, érzett, írt és élt. Ez irány és világnézet nem tetszelgő affektáció, üres kihívásra való törekvés volt nála, hanem, s ezt mi legnagyobb ellenfelei is mindig elismertük róla - egy szomorú és súlyos tévedésekkel teli belső meggyőződés volt. S amiként meggyőződéses voltát a rosszban, a szélső naturalizmusban, az eroti­kumban mindenki elismerte, úgy Erdős Renének most is, amidőn a korábbival diamet­rálisan ellenkező meggyőződésre jutott, és új, teljesen új irány hívévé szegődött - teljes joga van arra, hogy ezen új meggyőződése őszinteségében és valódiságában senki se kételkedjék.... Két évi csendes, magába zárkózott, lelkiismeretkutató visszavonulás után már ez év pünkösd napján, ezen a bizonyára céltudatossággal kiválasztott napon, amelyen az egyház is az újjászületés és a lelki bátorság ünnepét üli, a katolikus vallásra tért és megkeresztelkedett." A hírt a Győri Hírlap az Alkotmányból ill. annak római tudósítójától vette át, de nyilván nem a sajátját meggyőződésével ellentétben. Az új magyar irodalom győri visszhangját illetően egyelőre szokás azzal beérni, hogy 1 899 és 1 902 között mintegy 30 Ady-mű /vers és próza/ jelent meg a Győri Hírlapban. Csakhát ezek még éppenhogy a régi irodalom és a régi Ady "termékei" Szávay szerkesztő és kapcsolatápoló teljesítménye. Közölt ő Szabolcskát és Mórát is. A győri irodalmi közvélemény - már amennyire volt ilyen - nagyjából a Győri Hírlap irodalmi ízlésével volt azonos. Az írógárdák egyezése miatt nyilván igen közel volt a Kisfaludy Irodalmi Köréhez is. A legjelentősebb költő Kiss József, a legfontosabb folyóirat pedig a Hét. A legújabb hazai irodalmi fejlemény 1908. január 12-én: "Nyugat. A Figyelő újult meg ezen a címen. Amit napjaink poézisban, belletrisztikában merészet, szokatlant, újat és szertelent termel, hasábjain találkozik. Ilyenek pl. az újévi számban Jób Dániel és Révész Béla novellája, Ady Endre verse és Ignotus kritikája." Ugyanakkor egy verseskötet kapcsán "Ady Endre hiába írja legborzalmasabb ostobaságait, a modern poézis felett hiába libegnek lila vágyak és zajos csöndek..." Ady, a Nyugat és általában az új magyar irodalommal szemben még sokáig az érthetetlenség és az erkölcstelenség a fő kifogás. Botránkozólag említi például a hírt, hogy "erkölcstelen írásművet vett védelmébe a fővárosi sajtó", mert a szerző jó magyar /ró." Só Az 1910-ben megválasztott tudományművelő tagok kevesebb ágazatot képviselnek, mint az 1 908-i alapítók. Fiatalabbak is, viszont többségüket az idő igazolta. Szaktárgyát főiskolai tanárként művelte a negyvenes Bódiss Jusztin és a harmincas Havadi Barnabás. Előbbi a klasszika-filológia mellett a pedagógia, didaktika elméletével is foglalkozott, utóbbi érdeklődésébe a helytörténet és a szépirodalom is belefért. Markáns csoport a történészeké. Az előzőekhez hasonlóan a bencés Erdélyi László működése nyomán már kirajzolódnak a nagy rendtörténet kutatói munkájának ered­ményei. Szerkesztőként, majd egyetemi tanárként megtérülő módszere, hogy az ARRAB0NA M 35/1-2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom