Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Adatok a Brigetio-Savaria út nyomvonalához
zőnyi Eszter: Adatok a Brigetio-Savaria út nyomvonalához Az Ml autópálya építése és a hozzá csatlakozó járulékos beruházások, valamint a 83-as út új, Ménfőcsanakot elkerülő szakaszának kialakításával kapcsolatosan 1990 óta folynak nagy területet érintő régészeti feltárások a Győrtől D-re eső térségben. Már az autópálya Győrt délről elkerülő szakaszának feltárásánál reméltük, hogy a munkák során megfigyelhetjük a Brigetioból Arrabonán át Savariába vezető római utat, amely az ismert temetők alapján feltételezhetően a mai győri Kálvária utca, Pápai út vonalában vezethetett ki a településről. Az 1990-91-es években a Szeles-dűlőben folytatott ásatások sok új és érdekes eredményt hoztak a római korra vonatkozólag is, de a várt és keresett utat nem találtuk meg. Mint az azóta világossá vált, az általunk feltárt területtől K-re kellett futnia, a felszínen azonban semmi nyom nem utalt erre. Elképzelésünk ugyanis az volt, hogy a Savaria felé vezető út a felszínen kavicsos sáv formájában jelentkezik ezen a területen 5 is, ahogyan az Mursella határában tapasztaltuk. 1995 tavaszán, amikor megkezdtük az új tervezett bevásárlóközpont területén a feltárásokat, az előzetes földmunkák során a munkagépek két mérföldkövet találtak, amelyek előkerülése jelezte, hogy ezen a területen várható az említett út. Az olvasható mérföldkövön a Brigetiotól számított 34 mérföld távolság valószínűvé tette, hogy a kő eredeti felállítási helyén vagy annak közvetlen közelében került elő. Ezek után a gépi humuszolást fokozott óvatossággal végeztettük, és így az utat mintegy 400 m hosszúságban sikerült követnünk. (1 .ábra) Szélessége a jobban megmaradt részeken 5-6 m. Szerkezetéből szinte semmi nem volt megfigyelhető, mindössze a legalsó kavicsréteg maradt meg, némely helyen pedig csak a keréknyomokba döngölődött kavics sávok. Az út alatt az eddig feltárt részeken csak korábbi (kelta) objektumokat találtunk, amelyek még az út létesítése előtt keletkeztek, ill. egy - több kis árokból álló árokrendszer (24,25,47 árok) feltehetőleg már az út felhagyása után jött létre, de mindenképpen későbbi az utat kísérő ároknál. Meg kell említenünk még az út kavicsozása alatt megfigyelt, 12 cölöpből álló cölöprendszert, (2.ábra) illetve ezek gödreit, amelyekbe az út kavicsozása belefolyt, és amelynek teljes szélessége kb. egyezik az út szélességével. A 12 cölöplyuk közül a négy sarkon lévők nagyobb átmérőjűek, mélyebbre ásottak voltak, közülük háromnál megújítást figyelhettünk meg. A szélső 0,8-1 m átmérőjű gödröket nyilvánvalóan ásták, a behelyezett cölöpök mellé a földet visszadöngölték. A köztes 0,25-0,50 m átmérőjű gödrökbe a cölöpöket leverték. Mivel a cölöprendszer közvetlenül az út vonalában került elő, és a gödrök betöltésének felső rétegét az út kavicsanyaga teszi ki, a létesítményt mindenképpen az úttal összefüggőnek gondoljuk. Ezen a részen a talaj rendkívül vizenyős, ingoványos, ezért úgy véljük a cölöpök az út valamilyen alépítményét, esetleg gerendákat tarthattak. Nem magyarázható meg egyértelműen, hogy miért csak itt és nem egy hosszabb szakaszon alkalmazták ezt a módszert. Felvetődött még magyarázatként valamiféle híd alépítménye is, ezzel viszont az a probléma, hogy korabeli ároknak, patakmedernek nyoma sem látszik. ARRAB0NA 35/1-2.
