Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Kubassek János: Xántus János utazásai a geográfia nézőpontjából

San Franciscóról adott városleírásában nemcsak a természeti tényezőkre, hanem a lakosság összetételére is felhívja a figyelmet, s külön megemlíti a kínai közösségek sajátos életviszonyait. Xántus legtanulságosabb beszámolója a Wass Sámuel és Haraszthy Ágoston által üzemeltetett aranyolvasztót bemutató leírás. A Wass Sámuel által vert aranydollárosok példa nélküli elismerések egy emigráns számára. Az amerikai kormány szinte egyedülálló módon jogot adott 5-10-20 és 50 dolláros aranyérmék verésére, és Wassnak szívügye volt, hogy ezekből a mintadarabokból a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára is kapjon. Xántus így emlékszik az aranyfinomítóban tett látogatására: "a gyár.... jelenleg az egyetlen a világon, mely működik. ...Egy magyar mágnás elvágta a gordiusi csomót, s jelenleg képes Kalifornia kincsét oly olcsón változtatni kereskedelmi közeggé, hogy véle nem csak egyes vállalkozók nem konkurálhatnak, de még a kormány olvasztóháza sem. ... s ha a vállalat jelenleg egyik legfő látnivaló, nevezetesség, a Csendes tenger parthosszán, melyet mindenki bámul, mi magyarok valóban büszkék lehetünk gróf Vasra, és társaira, kik a világ egyik legnagyobb nemzete kebelében hazánkat ily méltóan képviselik."

U Xántus kaliforniai tartózkodásának egyik legvitatottabb, s megnyugtatóan máig tisztázatlan kérdése a Santa Clara vízeséshez tett utazása. A térképen való azonosíthatóság problémáját Madden úgy oldja fel, hogy Xantus-t hazugsággal vádolja, s arra hivatkozik, Los Angeles környékén nem létezik Santa Clara nevű folyó. Könnyű László hivatkozik a térképen általa megtalált jelölésekre, igazolni próbálva Xántus állításait, de konkrét bizonyítékokat ő sem produkál, s a helyszínt egyikük sem kereste fel. A történeti földrajz művelésénél alapvető a vita tárgyául szolgáló terep alapos ismerete, a terepbejárások során szerzett saját tapasztalok, s csak ezek, és a forrásmunkák leírásainak összevetésével lehet tárgyilagos véleményt alkotni. Sajnálatos, hogy Xántus szigorú kritikusa Madden, és jóhiszemű védője Könnyű László egyaránt elmulasztották utazásainak kaliforniai helyszíneit végigjárni, s az eltérő időpontban kiadott, különböző léptékű térképek adatainak összevetése nem adhat megnyugtató válaszokat a vitás kérdésekre. Xántus kaliforniai utazásainak és térképészeti munkásságának részleteiben való feltárása és kritikai értékelése még várat magára. Xántus amerikai működésének a geográfia szempontjából legtermékenyebb és leghasznosabb periódusa volt a Kaliforniai-félsziget déli csücskén, a "Bíbor-tenger" partján, a Szent Lukács foknál töltött 15 hónap, mely során hivatalos megbízásból, Baird támogatásával árapály- és tengeráramlás megfigyelő állomást létesített. Igen mostoha természeti körülmények között, a civilizációtól távol, állandó szélfújásban végezte munkáját, mely 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémián felolvasott "Adatok a tenger természettani földiratához" című székfoglaló értekezésében nyerte el szakmai gyümölcsét. E munka alapgondolatai a Szent Lukács-foki tartózkodásra vezethetők vissza. A sókristályokkal keveredett fehér homoksivatag kaktuszbirodalmában tett gyűjtőkirándulások ugyancsak a Smithsonian Intézet állat- és növénytárát gyarapították. Xántus Kaliforniai-félszigeten gyűjtött anyaga kiérdemelte Baird dicséretét: "Hatvan doboz (sok nagy méretű) felölelte a természettudomány minden ágát, tökéletesen preparálva és csomagolva, számos méret, jegyzet és életrajz kíséretében. A mennyiségnél is fontosabb az, hogy azok földrajzi eloszlását is feltünteti... az egész kitűnő emlékműve egy intelligens és gyakorlott gyűjtőnek, mely nagy területen csaknem az egész természettudományra kiterjedt... sokszor legyőzhetetlen nehézségek között." ARRABONA 35/1-2.