Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Kubassek János: Xántus János utazásai a geográfia nézőpontjából
A geográfia szempontjából Új-Buda városföldrajzi leírása érdemel külön figyelmet. Xántus gondot fordít a város környezetének természeti viszonyaira, forgalmi helyzetére, s a környező területekkel való kereskedelmi kapcsolataira. Külön figyelmet érdemel a vasúttervezéssel összefüggő fejlesztési elképzelések taglalása, melyek arra utalnak, Xántus nem rekedt meg a jelenségleírás szintjén, hanem előre tekintett, s a földrajzi tényezők optimális kihasználásának jövőbeni lehetőségeit is számításba vette. Xántus amerikai tartózkodásának egyik válságos korszakában kenyérkereset híján 1 855. szeptember 24-én Vésey Lajos neve alatt beállt a hadseregbe, s mint önkéntes közkatona szolgált. Mivel érvényesülési tervei a civil életben zátonyra futottak, s Új-Budán összekülönbözött az emigráció egyik tekintélyes alakjával, Madarász László volt belügyminiszterrel, a megélhetési kényszer vezette a hadseregbe. Haza írt leveleiben arról számolt be, hogy egy állami expedíció tagjaként, egy terepfelmérő csoport vezetőjeként, Kansas állam felmérésén fog dolgozni, de dokumentumok nem támasztják alá ezt az állítást. Sajnálatos, hogy beszámolóiban Marcy 1853-ban kiadott, felfedezéseiről írt könyvének fordítását bizonyos változtatásokkal másolta le leveleibe, s ez alapján, távoli hazájában, megfelelő ellenőrzési lehetőség híján olyan érdemeket tulajdonítottak személyének, melyekre valójában sohasem szolgált rá. Kansasi katonáskodása idején került hivatalos kapcsolatba a washingtoni Smithsonian Intézet titkárával, s állati és növényi preparátumokat küldött a nagyhírű intézménynek. Természettudományi gyűjtőmunkájának méltatása külön értekezés tárgya lehet, az azonban kiemelendő, hogy a gyűjtött állatok és növények földrajzi lelőhelyeit meglehetős pontossággal határozta meg, s alapos munkájának híre terjedt Philadelphiában is. A Smithsonian Intézet 1 857-es évi jelentésében már név szerint is elismerik Xántus Kansasból küldött, kitömött emlősök és madarak preparálása terén végzett munkáját. Sajnálatos, hogy az Arkansas folyó fő folyásáról, és a vicsita indiánokról készült "természet utáni rajzainak" eredetijét Marcy és Simpson könyveikben már előzetesen publikálták. Xántus a rendelkezésére álló amerikai szakirodalmat használta fel, s a hazai olvasóközönséggel való megismertetésével alapvetően hasznos célokat kívánt szolgálni, de szomorú tény, hogy az eredeti forrásműveket nem tüntette fel, s a magának tulajdonított élmények, felfedezések később alkalmat adtak arra, hogy személyét megbízhatatlannak minősítsék. Kutatások Kaliforniában \ Xántust katonai pályfutása során nem az előléptetés és a meggazdagodás vágya, hanem az utazási és kutatási, gyűjtési lehetőségek serkentették. Pártfogója, a Smithsonian Intézet tudományos titkára, Baird közbenjárására értékes, közérdekű gyűjtőmunkájára való tekintettel sikerült áthelyeztetnie magát Kaliforniába, ahol új távlatok nyíltak előtte. Leírásaiból nagyon tanulságosak a vasúti szekerekről szóló részek, melyek a közlekedésföldrajz szempontjából érdemelnek figyelmet. Hajóval érkezett meg a Panamai földszoroshoz, ahonnan vasúttal, majd ismét hajóval folytatta útját San Franciscóba. 24 nap alatt tette meg az 5427 mérföldes utat, s 1857. április 30-án lépett Kalifornia földjére. ARRABONA MM 35/1-2.