Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Selmeczi Kovács Attila: Xántus János és a Nemzeti Múzeum

1891-ben alelnökének, a következő évben pedig tiszteletbeli elnökének választotta meg. Még megadatott számára, hogy ismét önálló intézmény vezetője legyen, de a túlságosan későn fellobbanó dicsfényben már aligha sütkérezhetett: 1 894. december 13-án örökre megszakította négy évtizednyi, mindvégig ellentmondásos kapcsolatát a Nemzeti Múzeummal. Ez idő alatt a világ három kontinenséről közel 1 75 ezer természetrajzi és néprajzi tárggyal gyarapította a Nemzeti Múzeumot. - És mennyivel nagyobb lehetne ez az amúgyis lenyűgöző számjegy - elsőrendűen az etnográfia szempontjából-, ha a Nemzeti Múzeum alkalmazottjaként két évtizednyi időn át a mellőzöttség, kényszerű tétlenség helyett a maga normái szerint nemzete javára végezhette volna hivatásos muzeológusi munkáját? Melléklet Tisztelt Bizottság Az igen t. Bizottság kezei közt van, Báró Radvánszky Béla ő mga 1881' ' jelentése az ethnographiai osztályról is. Azon jelentés minden részleteiben az akkori tényállásnak megfelelő igazságos és méltányos volt, de nagy sajnálkozással kell kijelentenem, hogy a tényállás még ma is, éppen 8 év multán változatlan, ugyanaz, kivéve azon egy haladási momentumot, miként Miniszter ur ő Nmga múlt évben 500 ft dotátziot vett fel a költségvetésbe, mi azomban eddigelé még nagyobb eredményeket nem mutathatott fel, hatása csakis egypár év múlva fog néműleg szembetűnni. Igy óhajtásaim közt csakis azt említhetném fel, a mit Báró Radvánszky ő mga 8 év előtt szíveskedett mint desiderátumot javaslatba hozni. De, mert úgyis nehezen lessz többé alkalmam a t. Bizottság előtt tüzetesebben nyilatkozhatni, engedje meg az igen t. Bizottság, hogy lehetőleg röviden az osztályom érdekében ugy, mint személyes érdekemben is némi felvilágosítást nyújthassak. 1868' ' November végén Hegedűs Lajos min.tanácsos hozzám jött, s kért hogy menjek el vele Báró Eötvös akkori miniszterhez, ki vélem sürgősen beszélni óhajt. A miniszter előadta, hogy az Akadémia, egyetem és különösen a Múzeum őtet folytonosan ostromolja, küldene ki a Kelet-Ázsiai Expeditzióval (mely akkor már régen elis utazott) valakit, a ki ezen intézetek érdekeit ottan képviselné, és részükre gyűjteményeket szerezne. O azomban nem akar senkivel experimentálni, s magát esetleg fiasconak kitenni. Hajlandó azomban nevezett intézetek kívánságát teljesíteni, ha én elvállalom a megbízást, mert tudja hogy én a gyűjtemények összeszerzésében nagy gyakorlattsággal bírok, s hogy eddig is a muzeumot igen értékes és sok ezrekre menő tárgyak ajándékozásával gyarapítottam. A miniszter kért, vállalnám el a megbízást, s eleve is biztosított, hogy minden méltányos kívánságomat teljesíteni fogja. Nekem t. Bizottság, ekkor habár szerény, de igényeimet tökéletesen kielégítő állandó és biztos állásom volt, s utaltam tehát arra, hogy ezen állásomat idehagyni - bizonytalan jövő fejében nehéz dolog, s megfontolási időt kértem. - A miniszter újra kért, hogy hozzam meg az áldozatot, s vállaljam el a megbízatást, egyúttal utasított, hogy Hegedűs Miniszteri tanácsossal beszéljem meg, és végezzem be a tárgyalást, ki ez ügyben fel van hatalmazva az ő nevében mindenről intézkedni. Aztán számos összejövetelem volt Hegedűs Min. tanácsossal, s miután ő határozottan biztosított, hogy szerencsés és sikeres hazajövetelem alkalmával minden meg ARRABONA 35/1-2.