Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Grábics Firgyes: A Kisfaludy Irodalmi Kör első évei Győrött
századelő szellemi képének felvázolása, ám néhány szorosabban kapcsolódó szervezetről mindenképpen említést kell tenni. A zsúfolt 1 908. november 1 5-e /díszközgyűlés, az emléktábla leleplezése, bankett pohárköszöntőkkel, a Kisfaludy Irodalmi Kör megalakulása, Kovács Pál emlékest / még egy programponttal egészült ki: délután összeült a "Magyar Társadalomtudományi Társaság győri fiókja" előkészítő bizottsága. Az idézőjel arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a név némileg félrevezető. Az eredeti országos Társadalomtudományi Társaság győri tagjaiból 1906. május 31-én megalakult a Győri Társadalomtudományi Kör. Nem sokkal később, az 1906. augusztus 8-i viharos közgyűlésen a radikalizálódó Társadalomtudományi Társaság kettévált, a mérsékeltebb szárny megalakította a Magyar Társadalomtudományi Egyesületet, és 1908-ban megindította a Magyar Társadalomtudományi Szemlét. Ehhez kapcsolódott a győri november 15-i értekezlet. Nyilván az egyébként is ide látogató Giesswein így időzítette az összejövetelt, és magával hozta az egyesület főtitkárát, Farkas Pált. Ok ketten voltak a megalakulás irányítói és szóvivői, az alig néhány órás Kisfaludy Irodalmi Kör tagjai közül pedig jelen volt Acsay Ferenc, Angyal Emil, Kramolin Viktor és Kuncz Jenő. Az eredeti Győri Társadalomtudományi Körnek tagja volt Kuncz Jenő és az agilis Kovács Zoltán. A megalakuláskor még arról is folyt vita, hogy a kör céljának a szociológia elméletének és gyakorlatának a terjesztése nem lenne-e alkalmasabb fóruma a majd megalakítandó Kisfaludy Irodalmi Kör. Igen szorosan ide csatolható még az az adat is, hogy 1 908-ban a győri Philantrópia szabadkőműves páholy főmester-helyettese Kovács Zoltán volt, a szűkebb tisztikarban pedig Vajda Emil és Hegedűs Izidor tevékenykedett. Nyilván innen származtatható egy tanulmány azon vélekedése, hogy a Kisfaludy Irodalmi Kör "szabadkőműves védnökséggel alakult". Van 1908 győri őszének még egy szervezkedése is. Szeptember elején felbukkant a Protestáns Kör terve, melyhez az első kapcsolódó név Kenézy Csatár. Egy hónap múlva ő lesz az elnök, s a megalakuló tisztikarban a főtitkár R. Kiss István. Ók készítenek elő november végére egy nagy, reprezentatív irodalmi estet. A megalakulás előrehaladott szakaszát jelzi, hogy Antal Gábor református püspök elfogadja a díszelnöki tisztséget. Közben a Dunántúli Hírlap arra emlékeztet, hogy van egy Katolikus Kör is. Végül ezek után kialakult egy olyan forma, amelyben a klubszerű együttlét /"ismerkedési est"/ és szakosztályi tevékenység egyaránt megvalósulhat. A tervezett irodalmi est folyton halasztódik, és megvalósulásakor eléggé tarkára sikerült. Az esten Kisfaludy köri tag nem szerepelt. A Kisfaludy Irodalmi Kör viszont az 1909. április 1 8-i véglegesülés után a társadalmi támogatást kezdte szervezni, majd egy szűkebb intéző bizottság, a tényleges működést készítette elő, ami ekkor és még sokáig felolvasó ülésekben valósult meg. Ezeket az 1909-10-i évadban /október 24-től kezdődően összesen hetet/ mindig a hónap második felében, vasárnap délelőtt 11 órakor, 1910-től pedig délután 5 órakor tartották a városháza közgyűlési termében. Az elgondolás szerint az elnöki megnyitót három programpont követi, két költő és közbül egy prózaíró bemutatkozása. Az első ülés előzetese és Kramolin elnöki megnyitója egyaránt a kör szépirodalmi jellegét hangsúlyozta. Ennél érdekesebb: a Győri Hírlap elárulta, hogy a kezdeményező Szávay és Beöthy "nem bocsátkoztok az előkészítő tanácskozások formalitásának kedvölő és zsibbasztó módjába, hanem megalakítják az irodalmi kör törzsét, a kiegészítés fontos és szép feladatát pedig fenntartják az első működési év programjának." Ez persze nem zárja ki, /tehetjük hozzá utólag/ hogy az 1908. nov. 1 5-i megalakuARRAB0NA 35/1-2.
