Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Grábics Firgyes: A Kisfaludy Irodalmi Kör első évei Győrött

láson pontosan a kiszemelt tagok voltak jelen. De az is bizonyos ezzel a formulával, hogy a 30 főnyi alapító tagság később még 20 fővel kiegészült, a megalakulásból sikerült kiiktatni a "ki lesz tag, ki nem" jegyű sértődést. Az első ülésen Szohurek Antal és Mészáros Vilmos volt a két költő, R.Kiss István pedig - a centenárium jegyében - "A franciák Győrött" címen olvasta fel történeti tárgyú prózáját. A második ülés váratlanul kibővült: Szávay Gyula kíséretében Csornára látogató Jászai Mari a két vonat közti időben Arany és Petőfi verseket mondott el. A rögtönzés úgy vált teljessé, hogy a színésznőt azonnyomban tiszteleti taggá választotta /és utána még évtizedekig senkit/ a kör tagsága. A decemberi ülésen Teli Anasztáz emlékezett a névadókra, Giesswein pedig skandináviai tapasztalatairól számolt be. Januári ülésével a kör bekapcsolódott az országos Mikszáth-jubileum rendezvényeibe. Lőrinczy György, Lippay Zoltán és Újlaki Géza szólt a jubilánsról, Pékár Gyula pedig az író megbízásából részletet olvasott fel az Amerikai menyecske c. művéből. A kör levélben is köszöntötte Mikszáthot, aki azt válaszlevélben köszönte meg. A további ülések érdekessége, akár furcsasága volt, hogy rendes tagok /Angyal Emil, Pitroff Pál/ mutatták be vendégek /Harsányi Lajos és Tóth Dezső/ költeményeit. Az 1910. októberi ülésen pedig a lapbeszámoló szerint "Pitroff Pál rendes tag P. Ödön Pál vendégpoéta és író több elbeszélését és költeményét mutatta be." Később kiderült, a két személy ugyanaz, Pitroff egész életében következetesen ezen az álnéven jelentette meg szépirodalmi és ifjúsági műveit. Szerepelt még az év felolvasó ülésein ismételten Popper Vilma, a szépírók közül pedig Mészáros Vilmos, Ehler Antal, Szávay Zoltán /mint vendég/ és Szalóky Elek. Értekező prózával Vajda Emil, Ember János, Kemény József, Kovács Zoltán. 4. Az első választott tagok Az első működési év után, 1910. áprilisában megválasztották az első tagokat, de a lehető 20 helyett csak 16-ot. Ismét fele-fele arányban a művészet és a tudomány képviselőit, ugyanúgy megmaradt a papok és szerzetesek túlsúlya, a közalkalmazottak képviselete, s mindössze egyetlen világi tanár található a megválasztott tagok között. Van, akinek a jelenléte gesztus, vagy taktikai értékű, másoknak viszont az alapítók között is helyük lett volna. Az új tagok: Bedy Vince, Bódiss Jusztin, Erdélyi László, Erdős René, Eöttevényi /Nagy/ Olivér, Gárdonyi Géza, Harsányi Lajos, Havadi Barnabás, Karácson Imre, Krisztinkovich Ede, Lám Frigyes, Lőrinczy György, Pékár Gyula, Petz Lajosné, Szávay Gyula és Szávay Zoltán. Az alapszabály győri és megyebeli tagokat említ, s az alapító tagság körében ez igen következetesen érvényesült is: Domonkos nyuli, Szohurek szemerei plébános. Giesswein jobbára Pesten él, ám kanonoki stalluma mégiscsak ide köti. Az új tagok már sokkal kisebb arányban győriek: Bódis Jusztin és Erdélyi László Pannonhalmán főiskolai tanár; Havadi Barnabás szintén, a Győrött eltöltött tanári évek után; Erdős René a győrszigeti gyermekévek után, mint színésznő az országot járta, íróként pedig jobbára Olaszországban élt; Karácson Imre harmadik éve Konstantinápoly levéltáraiban kutatott, Krisztinkovich Ede és Eöttevényi /Nagy/ Olivér fiatalon elkerült diákévei városából; Szávay Zoltán úgyszintén, apja Szávay Gyula pedig, akinek nyilván köri tagságát is köszönhette, 1902 óta debreceni, majd pesti lakos. Összetettebb eset Gárdonyi Gézáé. Pestre távozása, de főként Egerbe költözése után igen határozottan szakítja meg győri kapcsolatait, csak egykori legszűkebb baráti ARRAB0NA 35/1-2.