Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításai (1919–1941)

azt kell mondanunk, hogy ez az önkéntességi alapon szerveződött és működő egyesület elváráson felül teljesítette azt a feladatot, amelynek betöltésére létrejött. A Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításai, ezek típusai, jellegük, megszületési körülményeiktől függően négy nagyobb csoportba sorolhatók be: a./ a Társulat ünnepi, jubileumi tárlatai; b./ a Társulat szokásos kiállításai; c./ a Társulat más művészeti egyesületekkel, társaságokkal együtt rendezett bemutatói és d./ a Társulat szervezésében lezajlott tárlatok. a./ A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat jubileumi kiállításainak sorában lényegében három, az egyesület életében kiemelkedő jelentőségű eseményről beszélhetünk, mégpedig a Társulat kiállító munkáját megnyitó 1919-es, a Társulat tízéves fennállásának tiszteletére rendezett 1929-es és az 1939-es XX. ünnepi tárlatról. Ami e kiállításokat megkülönbözteti a többi, rutinszerűen rendezett bemutatótól, az éppen a külsőségekben megnyilvánuló másság volt. Ezek az alkalmak lehetőséget adtak a szervezőknek arra is, hogy fokozott propaganda tevékenységgel rövid időre hangsúlyosan ráirányítsák a közfigyelmet a város képzőművészeti életére. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat első, 1919. december 21. és 28. között a Kaszinó, illetve a Vármegyeháza dísztermében rendezett kiállítása egyben a Társulat legnagyobb méretű egyéni vállalkozása volt, hiszen - az eredeti szándéktól eltérően, a Képzőművészeti Szövetség határozott kérésére és anyagi támogatásával - a 1 1 győri alkotó mellett a tárlaton jelen volt 50 budapesti művész is. A 429 festményt, grafikát, szobrot, kisplasztikát felvonultató tárlatot - dr. Kuncz Jenő alispán üdvözlő szavai után - Haller István kultuszminiszter nyitotta meg. Az Országos Képzőművészeti Szövetség nevében az egybegyűlteket a szövetség elnöke, Körösfői-Kriesch Aladár festőművész köszöntötte. A Társulat bemutatkozó tárlata számottevő anyagi és erkölcsi sikerrel zárult. A nyitvatartás nyolc napja alatt 25.000 korona értékben vevőre talált 20 festmény, 2 szobor és a kiállításnak több mint 2200 látogatója volt. Az 1929. december 18. és 27. közötti, a Társulat fennállásának tizedik évfordulójára rendezett tárlat, ha arányaiban nem is, de szervezettségében, ünnepélyes külsőségekben mindenképpen túlszárnyalta az 1919-es induló bemutatót. A Győri Képzőés Iparművészeti Társulat jubileumi kiállításának megrendezéséről az 1929. október 8-ra összehívott választmányi ülés döntött, amely ugyanakkor elhatározta az eseményhez kapcsolódó emlékkatalógus megjelentetését is. A Vármegyeházán rendezett 28, javarészt fiatal győri művész 207 műalkotását felölelő tárlatot - Kertész K. Róbert művészeti államtitkár jelenlétében - dr. Kocsis Lóránt bencés gimnáziumi igazgató adta át a nagyszámú érdeklődő közönségnek. A tárlatra a Győri Hírlap nyomdájában elkészült igényes, számos reprodukcióval illusztrált katalógus alapvető kordokumentuma a Képző- és Iparművészeti Társulat történetének, hiszen a lényegesebb, konkrét kiállítási információkon túl e katalógusban több, a Társulat és általában Győr kulturális életét, értékeit elemző, bemutató rövid tanulmány is megtalálható. "A Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társu lat 10 esztendejének története" - című összefoglaló írásában dr. Kató Sándor számvetést készített a Társulat évtizedes tevékenységéről, felvillantotta születésének körülményeit, szervezeti felépítésének alakulását, a Társulat fontosabb kiállításait, művésztagjainak sikereit, könyvtárának gyarapodását és végül vázolta a Társulat anyagi helyzetének ARRAB0NA 35/1-2.