Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

I "A SZERBEK" Az ő helyzetük is más, vegyesen laknak "más fajú polgártársainkkal". Őket senki sem nyomta el, s "felteszem róluk, hogy méltányosságból ők sem fognak másfaju polgártársaik felett uralkodni." Az 185l-es népszámlálás alapján a "szerbvajdaság és a temesi bánat" összlakossága 1426000-re rúg, melyből 384 000 fő a szerb etnikum. "Ebből kitűnik, hogy itt román, szerb, német, magyar bolgár zsidó, görög, franczia összevegyülvék", így itt a nemzetiségi érdekeknek másként nem lehet eleget tenni - mondja Kossuth - "mint szervezeti javaslatomban előadtam". E jogok: egyéni szabadságjogok sértetlensége, nemzetiségi egyesületek, "vojvoda" választás, független egyházi kormányzat, főpapjaik szabad választása, a pátriárka cím használata, szabad nyelvhasználat a községi és megyei önkormányzatban, sőt az országgyűlésben is. Végül Kossuth Alkotmánytervének záró soraiban "testvéries érzelemtől indíttatva a végső kiengesztelődésre és megbékélésre szólítja fel "polgártársait" függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszélnek. A magyar nemzet - így Kossuth - "baráti jobbot nyújt, s elfelejti a kölcsönös torzsalkodást", mert a magyarok legfőbb vágya "hogy szabad lehessen és véle mindegyik faj is szabadságnak örvendhessen". A kütahyai alkotmánytervben 1848 be nem gyógyult sebeire célozva Kossuth világossá teszi, hogy a magyarság és a nemzetiségek viszonyát "elleneink gonoszsága és lovagiatlansága" rontotta meg, mely súlyos konfliktusokhoz vezetett. Az új helyzet azonban megkívánja, hogy "ne vitassuk azt, ami miatt ez származott, vagy előidéztetett". Most az a teendő, hogy "eltemetjük a múltnak sírgödrébe az ellenségeskedés minden emlékét; melylyel szerencsétlen társaink a horvátok, slávonok, szerbek és oláhok is temessék el övéiket e köz sirba." A közös szabadság legfőbb ellensége a Kárpát-medence népeit körülvevő "nagyhatalmi ábránd" és "osztrák bitor", mellyel szemben nemcsak a múlt feledése, hanem a múlt tapasztalatain építkező összefogás tud eredményesen fellépni. "Megiskolázva a multak hibájin, és kijózanulva a közös szolgaság jármában, én hiszem, majd az óra ütni fog, azon óra, mely az isten szent ege alatt ismét szabadságunk visszaszerzésére hivand. Eme újjászületésünk órája bennünket egyesülve fog találni ugy az akarat, valamint a cselekvés terén mindnyájunk joga és szabadsága javára. Amen". 5. Az Alkotmányterv körüli pesti sajtópolémia Már korábban utaltunk arra, hogy a Kozma Imre által lefordított és közreadott kossutfii hi alkotmánytervet a megjelenését követő hetekben meglehetősen nagy csend és érdektelenség vette körül, annak ellenére, hogy Kozma több országos és vidéki napilapnak, 30