Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

ügyminiszter - országbíró, fináncminiszter - tárnok^ hadügyminiszter- országos főkapitány, belügyminiszter - országos főispán, külügyminiszter - kancellár, közlekedés és kereskedelmi miniszter - országos főbiztos. A kormányzó nevezi ki a minisztereket, elbocsátásuk is az ő hatásköre. A vallás, miután nem tartozik állami funkciós körbe, ezért vallásügyi miniszterre nincs szükség. Tárca nélküli miniszter sem szükségeltetik, még a monarchikus államformában sem, a király személye körüli miniszter köztársasági államforma esetén diszfunkcionalis lenne. Kossuth felfogása szerint a "végrehajtói hatalomnak" (kormánynak-TL.) erősnek kell lenni "mind a törvények tiszteletben tartására és azok végrehajtására, mert mindég a NEMZETI KÖZAKARAT érvényét képviselnék". A kormány alkotmányellenes, vagy törvénysértő lépései felett "a nemzet ébersége virrasztana". A kormány "fuvalkodása és elkapatása" elleni legnagyobb biztosíték "mindég önmagunkban található - mondja Kossuth - mert a végrehajtó hatalom tagjait magunk bízzuk és választjuk meg". Kossuth emiatt tartja fontosnak a megyei és a községi tisztviselők választását is, mert az ő kötelességük törvénysértés esetén az illetékes "bírói törvényszék" elé idézi a minisztereket, "de magát a kormányzót is". Az oktatás irányítását a közigazgatási szintek szerint tagolja: elemi iskolákat a községek, másodfokú iskolákat (gimnázium, kollégium) a megye, a "felsőbb tanodákat (akadémia, egyetem, polytechnicum) a kormány irányítja". Az oktatási rendszernek olyan "polgári jellemeket" kell nevelnie, akik "a legmagasb polgári kötelesség...a hazának szent védelme" teljesítésére hivatottak. Emiatt el lehet tekinteni a katonai akadémia létesítésétől. A magasabb katonai képzettség elérésére elég, ha a "nemzeti egyetemen" létrehozzák a katonai fakultást. ÁLLANDÓ HADSEREG nem lenne, helyette a "swaitzi" minta szolgálna megoldásnak: "Minden polgára a hazának katona a szükség esetében". Emellett szükség van egy 1215 ezres honvédseregre, mely minden 18. életévét betöltött "ifjút foglalna magába", akik egy évet "gyakorlati hadi iskolában" szolgálnának. A NEMZETŐRÖK szervezése a közigazgatási szinteknek megfelelően történne, melyben kiemelt szerep jutna a megyéknek. A megyei hadparancsnokság mellett nemzetiségi katonai szervezet is létrehozható, "ha a hazát lakó népfajok ezt óhajtják". Összességében a honvédelmet általános nemzetőri kötelezettségre alapozta, az állandó hadsereget az erődítmények védelmére és kiképzőkeretül kívánta fenntartani. Kossuth az IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER kidolgozásában az angol mintát vette alapul. Minden községben legyen polgári törvényszék és egy rendőri, "politiális" bíróság. Őket a nép választja, de külön törvény szabályozza, hogy "minő képességgel és kellékkel kelljen annak majd ruházva lennie". Megyei szinten polgári, kereskedelmi és büntető ("fenyítő") törvényszék működne a megyegyűlés kinevezése által. Mindegyik törvényszék ülése nyilvános. A megyei közgyűlés gyakorolja a "Grand Jury" ("vádszék ügyészségi-TL") hatóságot. Szükséges továbbá "egy vagy több fellebbezői törvényszék" is, 25