Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Horváth József: Nyúl község XVII. századi történetéhez

Vannak szerencsére olyan győri végrendelkezők is, akik megadják, melly szőlőhegye­ken találhatók nyúli szőlőik - így mintegy tucatnyi szőlő helyéről van közelebbi adatunk. Többször említésre kerül a "Gerha": Torkos Péter pl. 1629-ben a Gerhán lévő szőlőjének felső és alsó részéről rendelkezik; Szubkouicz Szabó Mátyás 1684-ben a Gerhán lévő sző­lőjét kislányának, Katának hagyja, míg "a nyúli hegyen" lévő öreg szőlőjét a feleségének és gyermekcinek együttesen; Berdoczy Mátyás pedig 1685-ben kis Gcrhai szőlőjét, a Ger­hán lévő öreg szőlőjét, valamint "a nyúli hegyen" lévő felső és alsó szőlőjét hagyja egyaránt a feleségének. A már említett Szappanfozeo Péter 1625-ben így rendelkezik: "Az Sző­lőmet, mely uagion Also Beche Hegien Dioszöginc szölöie mellett hagiom az leaniomnak " 85 Katusnak, mely szölöm Ostül maradót uolt de az hazam araual epetettem". Azt sajnos nem tudjuk, hogy a rendelésben említett "Dioszögine szölöie" azonos lehet-e azzal, melyet Dioszegy Gergclyné Margit asszony hagyott 1606-ban Diosegy Györgynének - a hely meg­jelölése nélkül. Maradich György házastársa 1644-ben "Hevan Neuő, Kún Miklós zeő­87 lőie mellett" a nyúli hegyen lévő szőlőjéről rendelkezik. Bornemissza István 1631 -ben a nyúli hegyen "hencen" lévő új szőlőjét Anna nevű leányának hagyja, míg négy másik nyúli 88 szőlőjét - részletezés nélkül - a feleségének. Ezen rendelése azért bír számunkra külön­leges értékkel, mert 1646-ból fennmaradt nemzetes Benkovich Péter házastársának, Bor­nemissza Annának - nagy valószínűséggel Bornemissza István fentebb említett lányának ! - testamentuma, melyben a nyúli hegyen lévő szőlőit a férjének hagyja, az alábbi kikötés­sel: "... az köves és köz Henche szőlőket, m ig él bírhassa, Az Szentmarton nevű szőlőn pe­89 nigh, miuel annak felét maga pénzen vette, azután is szabad dispositioja legyen". Tehát öt nyúli szőlőhegyet ismertünk meg győri forrásainkból név szerint, melyek közül a "Gerha" és a "Hencs" Árpád-kori eredetű! Nagyon keveset tudunk a győriek által bírt nyúli szőlők nagyságáról, értékéről, állapo­táról, tartozékairól. Részletesebb leírást a szőlőről egyetlen forrásunkból kapunk csak: Tuczkor Mészáros Péter özvegyének, Margit asszonynak 1618. október 29-én kelt végren­deletéhez 1619. január 16-án fűztek toldalékot, melyben - többek között - ez áll: "... vagion az Nywly hegyben egy szölem az Szurdok utt fölött, Kyben kapai tatain uolt 23 ember számmal es azon kiuöll az Böchwje is Niolcz forint". Egy konkrét adatunk van még a szőlő értékére: Farkas Sebestyén említi 1637-ben, hogy a nyúli hegyen vett egy szőlőt 60 talléron. Érdekes továbbá e szempontból Torkos András 1645-ben kelt utolsó rendelése, aki a nagy-nyúli Gerha hegyen lévő szőlőit feleségének hagyja, hogy ő fiaival együtt bír­hassa; megjegyzi továbbá, hogy ezeket a szőlőket 75 forinton vette nénjétől, Torkos Anna asszonytól, "de mivel hogy szép Uy szőlőchkét chinaltattam hozza, s'immar anival többet ér", ezért ha az atyafiak meg akarnák váltani a feleségétől, 75 imperiális tallérig válthatják 93 meg! A szőlők tartozékaira ketten utalnak mindössze: Buday Imre 1650-ben néhai Tor­kos Péter özvegyének, Zakani Anna asszonynak hagyja - több más mellett - a nagy-nyúli hegyen lévő "Uy es oh" szőlőjét "mind pinczestul, es minden hoza tartozó ezköziuel"; míg Bedé Szabó Miklós 1689-ben ugyancsak Nagy-Nyúlon lévő szőlőjét hagyja fiának, Bedé Ferencnek kádakkal, hordókkal, kasokkal, metsző késekkel és más hozzá tartozandó min­258

Next

/
Oldalképek
Tartalom