Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Horváth József: Nyúl község XVII. századi történetéhez
mány, de azért is, mert jelzi a nyúli templom elpusztult voltát is, mely - amint arra a bevezetőben már utaltunk - nem volt ritka ezidőtájt. "Nyúli" elönevet viselő győriek A XVII. század első felében a győri testálok kb. 40 százaléka viselt helynévre utaló élőül, családnevet. Ezért érdemesnek tartottuk megnézni, hány "Nyúli" nevezetű fordul elő közöttük. A XVII. század teljes "termésében" mindössze két ilyen adatot találtunk. Benkouith Judit asszony 1648-ban Nyuli Öttues István házastársaként tesz utolsó rendelést: 75 testamentuma semmilyen nyúli kapcsolatra utaló adatot nem tartalmaz! Hasonló eredményt mutat az újvárosi Nyúlj Barbély Márton 1665-ben kelt végrendelete is: nevén kívül neki sincs kapcsolata a településsel! O egyébként Újváros megbecsült lakója lehetett, hiszen több alkalommal találkozunk nevével a testamentumok tanúnévsoraiban is: így 1660 szeptemberében Kovacz Pál, 1661 augusztusában pedig Kunszentmiklosy Tot István utolsó 77 «* * * rendelésénél szerepel mint testamentumos személy. Felhívnánk a figyelmet továbbá arra, hogy mindkét "Nyúli" előnevű testálónk mesterségre utaló családnevet visel - a közeli város az iparűzők számára lehetett elsősorban vonzó! Nyúli házbirtoklás Egyetlen olyan győri testálónk van mindössze, aki Nyúlon házat bírt: az 163 l-ben vég78 rendelkező Bornemissa István tesz említést - győri háza mellett - egy Nyúlon lévőről is. Nyúli szőlőbirtoklás Amilyen "szegényes" a Nyúlon házzal bíró győriek sora, annyira gazdag a nyúli szőlőről rendelkezőké: 26 olyan győri testálót találtunk az átnézett anyagban, aki több-kevesebb itteni szőlőjéről is említést tesz! Az esetek egy részében csak a tényt tudjuk meg: így 1634ben Skublicz Miklós, 1644-ben Czismazia András, 1647-ben Preny Balázs házastársa, 1653-ban nemes Benkouit Péter, 1664-ben Vida István, 1695-ben pedig az újvárosi Raicz 79 Mészáros István rendelkezik egy-egy nyúli szőlőjéről. Néhányan több itteni szőlőről is említést tesznek: így Antalouicz Chismazia Mátyás házastársa, Jámbor Judit 1664-ben két nyúli szőlőről rendelkezik, de ezek helyéről, értékéről, nagyságáról semmit nem tudunk 80 meg. Mások e téren "bőbeszédűbbek": az 1660-ban testáló újvárosi Eperjesi Horuat Máté pl. két nyúli szőlője közül az alsót pincéstől a feleségének hagyja, míg a felső szőlőjét két részre osztja: azt a felét, mellynek szomszédja "Szabó Jakab komám", idősebbik fiának, 81 míg másik felét, "az mely vagion alszelrol Ech felöl", a fiatalabbiknak testálja. További két esetben fordul elő a szőlő szomszédjának megnevezése: az 1664-ben testáló Tóth Pál egyik nyúli szőlője Tóth János, a másik Tóth Bartos szomszédságában van - arra nem utal, hogy a nevezett személyek esetleg rokonai lennének; míg Dobos Nagy Gergely 1681-ben azt említi, hogy a nyúli hegyen lévő szőlője Kelemen Mihály és Mészáros János között 82 van. Azt azonban nem tudjuk, hogy a nevezett személyek nyúliak-e vagy - testálóinkhoz hasonlóan - esetleg győriek? Biztosan helybeliek viszont azon személyek, akiket Szappanfozeo Péter említ 1625-ben kelt végrendeletének alábbi mondatában: "Kys nyuli birone Margit asszoni az Bironak lakoia Borbála azzoni Fabian Bencdekne Ezök elötth uallotta 83 ' az Felesegem az zőlőth énnekem". 257
