Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása
zattöbbséggel állna, már ezáltal tettleg mintegy a törvény közzé van téve és el van fogadva." A kormány az országgyűlést nem oszlathatja fel, "rendkívülileg" azonban összehívhat52 ja, de csak arról tárgyalhat, amiért "összehivatott". Az alkotmány szabja meg az országgyűlés időtartamát ("időszakát"), s ha a két ház ezen idő alatt "nem jut egyetértésre", a meghosszabbítás idejére napidíjat a képviselők "nem húzhatnak". A képviselők napidíjának bevezetését Kossuth igen fontosnak tartja, mert "nagyon demokratikus elv, ha nem akarjuk, mikép csupán a vagyonos monopolizálja a képviselők és szenátorok állásait". Arra az esetre, ha a monarchikus államforma lenne, Kossuth célszerűnek tartja a nádori méltóság megtartását, akit mindkét ház tagjai együttes ülésen választanak meg. Kossuth ehhez még hozzáteszi: "Szeretem, ahol lehet megtartani a történelmi alapot". (FRK) "Ha pedig ellenkezőleg - mondja Kossuth - óhajtanám, hogy a ... haladás, mikép a de, 53 ,• , , , , mokratikai kormanyforma biztos jövőnek nézhet elébe... akkor a végrehajtói hatalom feje a polgárok általános szavazati többségével lenne választandó". A választás minden megyében és községben "egy napon történne" (népszavazás-TL.), s " ki ezúton a többség szavazatát elnyerte, azonnal ELNÖKKÉNT kikiáltatnék". Ha egyetlen jelölt sem nyerte el a 2/3-os többséget, ebben az esetben az országgyűlés választ "szótöbbséggel" a két legtöbb szavazatot elnyert jelölt közül Az ország elnöke, szintén a történelmi hagyomány alapján "e nevet viselje: MAGYAR( ' ' 54 ORSZÁG KORMÁNYZÓJA". A kormányzót hat, vagy kilenc évre választjak (Kossuth: "sem szükségesnek, sem czélszerünek gyakori választást nem tartom".) Ha az országgyűlés választja az elnököt, akkor a megyei tisztikarnál bevezetett három évre szóljon az elnöki megbízatás. A kormányzót halála, távolléte, vagy betegsége esetén a nádor helyettesíti "az újonnan választandó kormányzóig". A nádor egyébiránt a szenátus elnöke, s a monarchikus államformában "élethosszig" tartóan töltené be a szenátorok elnöki posztját, mint a király helyettesítője. A Kossuth által "biztos jövőt jelentő" KÖZTÁRSASÁGI ÁLLAMFORMÁBAN a kormányzó-elnök végeredményben egyesítené a köztársasági elnöki és miniszterelnöki hatásköröket. Ez az elnöki-rendszer a korabeli Európában leginkább a francia megoldáshoz hasonlítana azzal a kiegészítéssel, hogy fontos szerep jutna a miniszteri felelősség elvének. "A kormányzó mindég felelős személyileg", mindazonáltal semmiféle "intézvényt ellenjegyzés nélkül közre nem bocsáthat". Kossuth hibáztatja a miniszteri felelősséget elferdítő nézeteket, melyek felnagyítják az elnök felelősségét, s elmossák a miniszterekét. Ez csak arra jó, hogy "az ország elnökére hárítják a felelősséget" - mondja Kossuth. S lezárja e kérdést azzal, hogy "...bárki lenne is az, ki egy rendeletet aláír, azért felelősséggel tartozik", mellyel a miniszteri felelősségnek ad nagyobb nyomatékot. A miniszteri elnevezéseknél az eredeti kütahyai tervezetben a históriai neveket ajánlja (országbíró, pénzügyér, igazságügyér, kincstárnok stb.), a francia kiadás már alternatívát kínál a históriai nevek és a modern polgári elnevezések között, úgymint: igazság24
