Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

így építhető tehát ki a nemzetiségek önkormányzata, melynek "semmi közös valamije nincs az állammal és az államnak viszont ővele". Egyetlen kívánalom marad: '... ügyeiket nyilvánosan tárgyalják". II. A községek /Communes/ A község "szabad és független ügyeinek kezelésében és kormányzásában". E jogában sem a megye, sem a kormány, sőt még a törvényhozás sem korlátozhatja. A községi hivatalnokok elmozdíthatatlanok "a községbeliek szabad akarata nélkül". A község maga határozza meg "mely nyelv legyen ügykezelési nyelve". Ez a hivatalos nyelve, ezen ír kérvényt a megyéhez, a kormányhoz és az országgyűléshez. Választ azonban a megye elfogadott hivatalos nyelvén kaphat. Ha ez különbözik a község hivatalos nyelvétől, akkor a megye "hasábos fordítást fog közleményéhez csatolni". (FRK) A szabad nyelvhasználat az állampolgárt is megilleti, ugyanis folyamodványait saját anyanyelvén "intézheti és védheti a községi bírák előtt". A községi jogelvek "elválaszthatatlan" része a községi ELEMI ISKOLA alapítása. E kötelességhez az a jog párosul, hogy azonos felekezetű lakosság esetén a község joga a vallásoktatás bevezetése. Ha vegyes felekezetű a lakosság, akkor a felekezeteknek kell saját hitoktatásukról gondoskodni. A polgári gondolkodás szellemének megfelelően más vallású növendéket hitétől eltérő vallásoktatásra kényszeríteni nem lehet. A község joga az iskolai oktatás nyelvének a meghatározása is. Ettől eltérő "más nyelvű kevesebbség társulási alapon, mint amelyen az egyház létezik, mint egylet... földészeti kör, iparvállalati, kereskedelmi...stb. kör joga van ...iskolát nyitni". Sőt ez a jog az egyén számára is adott "a nyilvánosság ellenőrzése mellett". Sem a megye, sem a kormány, de még a törvényhozás sem avatkozhat be az elemi iskolák életébe, csupán az "általános érdek legparányibbját" (KF), "közoktatási minimumot"(FRK) határozhatja meg. Ilyen minimum a katonai tanulmányok elemi oktatása (testtartás, mozgás, sorakozás stb), melyeket az állam előírhatja. A községi tisztviselők felelősek a kormány előtt az oktatási minimum teljesítéséért. Ennek ellenrőzését a kormány "a megyehatóság által gyakorolja". A község választott tisztikara, "önkormányzati testülete" egyúttal végrehajtói a megyei végzéseknek, a kormányrendeleteknek és a törvényeknek. "EZ A VALÓDI DEMOKRÁTIA! A NÉP ALKOTJA A TÖRVÉNYT ÉS A NÉP MAGA ALKALMAZZA IS AZOKAT ÖNMAGÁRA!" A községi tisztviselők felelősségét a két kiadás eltérő módon fogalmazza meg. Ha a község sértve érzi magát a megyei intézkedés által, akkor a kormányhoz fordulhat, s ha a "kormány ellenében szól a parancs", akkor a bírósághoz ("illető székhez"), illetve petíció útján az országgyűléshez fordulhat. 19