Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Dominkovits Péter: Marginális helyzetben – jobbágytelken ülő nemesek Győr megyében, a XIX. század első felében

Szalay János adótartozása : Bors János adótartozása: készpénzben 60 ft 37 kr. 30 ft 43 kr. zabból 6 6/8 pm (54 porció) 3 3/8 pm (27 porció) rozsból 2 10/22 pm (54 porció) 15/22 pm (27 porció) szalmából 5 q 40 font 27 porció E felmérés szerint a két nemes kezén ekkor a következő kispéci adó alá tartozó földek voltak: 1 -ső osztálybeli szántó: 4 hold 2. osztálybeli rét 1 hold 2. osztálybeli szántó 2,5 hold 3. osztálybeli rét 1 hold 3. osztálybeli szántó 2 hol 4. osztálybeli szántó 2 hold szántó 10,5 hold rét 2 hold GyL Gyvm. tvsz. ir. 142. cs. No. 518. 53 PFL Acta Recentiora Fasc. 80-bb. Győr, 1822. mára 1. 54 PFL úsz. ir. 1815. l.cs.No.87. 55 PFL úsz. ir. 1833. No. 77. A több tagban lévő szétszórt csekély birtokállomány leírásában a következő tényői földrajzi és dűlőnevek találhatók: "Fekete-hegy", "kajári út", "Csigás kút", "kis köles fold", "Czina dűlő", "kenderföld". 56 Hardy György és Bálint Mihály irtás bérletei 1 -2,5 pm-ős területek voltak, a község több dűlőjében szétszórva - pl. "Várhegyi", "Kőhányási" dűlőkben, a "Szálai völgyén", a "Sánc alatt", a "Hosszú földnél", a "57.árhegynél", a "Tószeri csereföldön", illetve a "Konkoly földön" - terültek el. PFL Acta Recentiora Fasc. 80-ss., 1845. dec. 15., 1846. mára 14. Az úrbéri és adótartozásokat Id.: uo. Acta Recentiora Fasc.-80-tt. Tényő, 1844. dec. 30. 57 PFLúsz.ir. 1833. l.cs.No.55. 58 A megyei adminisztráció apróbb hiányosságait jelezve ekkor derült ki, hogy ezen birtokok után a jelzett időszakban kétszeresen vetettek ki adót. A megye a tévedését a feleslegesen kivetett összeg levonásával korrigálta. E vizsgálat során Nagy István számvevő külön jelezte a tényői nemesek önálló adókönyvét ("porciós könyv") GyL Gyvm. kgy. jkv. 3010/1846. 59 A jobbágyság, kisnemesség között súrlódó agilisek helyzete a jobbágytelken ülőkéhez több hasonlóságot mutat. Megyei vonatkozásban: Dominkovits Péter: Adatok a Győr megyei agilisek XIX. századi történetéhez ( 1800-1848)=Arrabona. A győri Xantus János Múzeum évkönyve 26-30.1991.79-89.p. 60 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1774/1808., 730/1810., 732/1810., 1368/1811., 1953/1826. Szalay János korábbi folyamodásaiban a Muraközy József kispéci birtokához tartozó, a nem nemes jogállású Bakonyi István bérlő által használt, de általa megvásárolt jobbágytelek adó alóli felszabadítását már kér, kérését a megye elsőfokon az úriszékhez visszautasította, másodfokú tárgyalására a vármegyei törvényszéket jelölte meg. (uo. Gyvm. kgy. jkv. 1322/1805., 1138/1806.) 61 GyL Gyvm. kgyjkv. 338/1828., 573/1828. 62 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1677/1816. Ezen az úriszéken az 179 : te. alapján a vármegye tiszti ügyészi hivatala pártfogolta az adózók közösségét. Az 1817. január 15-re elrendelt űriszékbe Horváth Mátyás elölülésével • Tóth Lajost és Bay Sándort assessoroknak, Karkoványi Istvánt jegyzőnek nevezték ki. Természetes, a járás törvényes bizonyságának - a f ő-vagy alszolgabíró az esküdttel -, és a tiszti ügyésznek is jelen kellett lennie. 63 GyL Gyvm. kgy. jkv. 333/1826. 192