Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Dominkovits Péter: Marginális helyzetben – jobbágytelken ülő nemesek Győr megyében, a XIX. század első felében

sztva maguknak megtartották. Az ezt elmondó Csehy János - az említett Tollár veje - fölöttébb sérelmesnek tartotta, hogy a Vargák kezén maradt, több tagba elterülő 11 pm-nyi föld után 1815-1823 között apósára, majd 1824-1827 között rá, a beházasodott nemesre vetették ki az adót. E hibás gyakorlatot a fenti birtoklástörténet hitelt érdemlő bizonyításával csak 1828-tól tudta csak megszüntetni. Az irtásföldek bérletét Hardy György és felesége példázza. A családfő az 1844. évi úrbéri tartozásokról felvett jegyzék szerint István testvérével egy osztatlan állapotú, 24/32 nagyságú jobbágytelken élt. Az 1845. évi irtásösszeírás szerint felesége, Hardy Györgyné a "Csigás kúti" dűlőben 7 tagban 4 1/8 pm irtást bérelt. E csekélyke bérletet a következő évben férje - Bálint Mihály társaságában - jelentősen megnövelte; ők 25 pm irtást béreltek.

56 Az anyagilag megszorult nemescsaládok egzisztenciájuk megtartása, birtokpereik folytatása vagy egyes fekvőbirtokok vissaváltása miatt - illetve spontán felélés okán - gyakran egyes birtokrészeiket, fekvőbirtokukat pénzszerzés céljából zálogba adták. Ez - az első hallásra nehezen elhihető dolog - nagyon csekély haszonnal bár, de a jobbágytelken élő nemesektől sem volt teljesen idegen, ahogy ez Tóth Elek István tényői jobbágy 1833. évi vallomásából kiderül. 0 ugyanis Hardy László 3 tagban fekvő, 9 pm szántóját és egy ken57 derföldjét zálogjogon bírta. Az 1836/37-1842/43. évi adókönyvek átnézésekor derült ki, hogy a fent nevezett időszakban két tényői jobbágy, Farkas András és Horváth Ferenc is 58 adó alá vont nemesi birtokokhoz jutott. Konfliktusok A szélsőségesen polarizált nemesi társadalom peremére került csoportok mindennapi életének egyik meghatározó eleme a többirányú konfliktusok sora, melynek kivédésére állapotmegőrzést biztosító - döntően a korábbi végzéseket figyelmen kívül hagyó, illetve sajátos jogértelmezésen alapuló - taktikát követtek. A jobbágyközségekkel, nagyobb uradalmakban a földesúri hatalommal szembeni összeütközések kirobbantója egyaránt lehetett általános ok - pl. az adófizetéssel kapcsolatban -, speciális helyzet (pl. Balony esete), miként nehezen kibogozható, közösségen belüli, személyek közötti látens feszültségek is. Ezek felvázolása szerves része e nemesi csoport történetének. a. Az adófizetés miatt jobbágyközösségekkel szemben A jobbágytelek kúrializálása alapvetően konfliktust jelentett a nemesi előjogaival élni kívánó kisnemesek és a kivetett adónagyságot nem mérsékelve, csökkentett adóalappal rendelkező jobbágyi "communitas"-ok között, ahol is a községi elöljáróságok az úriszék, de többnyire a vármegye segítségét kérték az így előállt többletterhek mérsékelésére, a jobbágytelket élő nemesek közteherviselésre törtéő rászorítására. A XIX. század el ső/elének köz-és kisgyűlési iratanyagában nagyon sokszor találkozhatunk jobbágyközségek ezzel 177