Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Dominkovits Péter: Marginális helyzetben – jobbágytelken ülő nemesek Győr megyében, a XIX. század első felében

MARGINÁLIS HELYZETBEN JOBBÁGYTELKEN ÜLŐ NEMESEK GYŐR MEGYÉBEN, A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Bár Werbőczy Hármaskönyvének "primae nonus"-a az egységes - "una eademque" nemességet hirdette, de a korabeli életminőségekről fennmaradt források ezen egységesítésre törekvő jogelv mögött egy rendi jogi választóvonallal elhatárolt, szélsőségesen differenciálódott nemesi társadalmat mutatnak. Ez a differnciálódás a vagyoni rétegződéstől a hivatali és a magánélet különböző területéig mindent áthatott, bonyolult kölcsönhatásokkal befolyásolta a rokonsági és a vagyoni viszonyokat, tettenérhető a hétköznapi élet tárgyi környezetéről tudósító dokumentumokban. Míg az utóbbi években örvendetesen megnőtt a nemesség vagyoni rétegződésének megyei keretben történő kutatása, a hivatalviselők közigazgatás és társadalomtörténeti szempontú feldolgozása, egyes nemes családok elsősorban gazdaságtörténeti, vagy genealógiai bemutatása, már a forrásadottságok miatt is csekélyebb figyelem fordult e társadalom tömegében legjelentősebb "csoportjait" alkotó, a korabeli jogi terminológiával élve armalista és kurialista nemesség históriájának társadalomtörténeti orientációjú feltárása felé. Az alábbi kis dolgozat vizsgálata földrajzi keretéül egy törvényhatóságot, a XIX. század eleji Győr megyét választva, az utóbbi kutatási irányhoz szeretne csatlakozni, mikor egy analízis kísérletet tesz. Megpróbálja az armalisták egy csekély, leginkább marginális helyzetbe került csoportjának, a jobbágytelken ülő nemeseknek az árnyaltabb bemutatását. Az eddigi forrásfeltárások nyomán csak egy statikus képet adhatok polgárosodásunk azon éveiből, melyekben e nemesi csoport helyzete országosan is nagy választópontjához érkezett; ugyanis áz 1832/36-os országgyűlés az 1836ÄI. tc-kel az úrbériség problámakörének részeként, az állami adóalap épségének szem előtt tartásával, hosszantartó viták során - a megyénként óriási eltéréseket mutató jogszokásokat és gyakorlatot egységesítve - ajobbágytelken élő nemesek adó alá vonását mondta ki, foglalta törvénybe. A helyi politika Bár Sopron megye országgyűlési követe, Felsőbüki Nagy Pál már az 1807. évi diétán a jobbágytelken élő - korabeli szóhasználattal ülő - nemesek adó alá vonását javasolta, az ezzel kapcsolatos viták csak közel húsz év múlva, az 1825/27. évi országgyűlésen újultak fel élesen, s a végkifejletet előkészítő kompromisszum - a jobbágysággal együtt történő 159