Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása
4. Az alkotmányterv főbb elvi tételei E dolgozat a továbbiakban megkísérli Kossuth Kütahyában készült alkotmányterve lényegi összefüggéseinek ismertetését, melyet Kozma saját fordításában tett közzé 1860ban Győrött, magánkiadásban (a továbbiakban KF= Kozma fordítás). Kossuth gondolatainak pontosított közlése érdekében több helyen stiláris összehasonlítást teszünk az alkotmányterv 1859-es francia kiadásának magyar nyelvű változatával (a továbbiakban 32 FRK), így nemcsak a KF másságát, stílusbeli eltéréseit érzékeltetjük, hanem utalást tehetünk Kossuth 1851 után tett változtatásaira, módosításokra is. Miután mindkét magyar fordítás az Irányi Dániel által Kossuth utasításai szerint a megrövidített változatból készült, így helyénvalónak látszik a KF "hevenyészett" és "kissé vulgarizált" minősítésének 33 kisebb módosítása. A két változat tartalmilag nagyfokú hasonlóságot, többé-kevésbé azonosságot mutat, stílus tekintetében azonban eléggé jelentős eltérés mutatkozik. Míg a FRK világosabb, egyszerűbb mondatszerkesztéssel készült, a jogi értelmezhetőség ezáltal mélyebb és árnyaltabb, addig a KF magán hordozza a hazai közéleti gondolkodás és stílus jellegzetes, nehézkes, dagályos nyelvi formuláit, melyek által a "fordítmány" veszít gördülékenységéből, tiszta, világos értelmezhetőségéből, s tegyük hozzá jellegzetes Kossuthos retorikájából is. 33ya A két fordítás címében némi hangsúlyéi tolódásra utaló mozzanat ismerhető fel. Míg ugyanis a FRK-ban a "nemzetiségi kérdés megoldása" c. szimplifikált formula olvasható, addig a KF kitüntető hangsúlyt adott "nemzetiségi igények tekintetbe vételének". Itt nem pusztán pro forma eltérés érzékelhető, hanem a nemzetiségi kérdés kezelésének tartalmi módosulásával van dolgunk. Kozma máshol hangsúlyozta, hogy 1861-ben nem a pesti kormánynak kell a nemzetiségekre saját akaratát rákényszeríteni, hanem éppen ellenkezőleg, a nemzetiségi igényeket kell jogilag kielégíteni olymódon, hogy a magyar alkotmányos rendbe, mindenki számára elfogadható módon beépüljenek. Kozma ezért a FRK-tól eltérően alcímben tünteti fel "A külön nemzetiségek igényeinek tekintetbevételét". A KF tehát a sokféle érdekek, nézetek és eszmék olyan integrációját sugallja, mely a föderatív kötelékben élő népek mindegyikének megfelel. A "népfenség elve" 35 Kossuth tervének egyik argumentális tétele a népfenség manifesztálása. Ezen elv sarkpontja a NÉP fogalmának értelmezése. A külahyai tervezetben a nép "mindég a polgárság összege", a FRK-ban a honpolgárok egyeteme." A különbségből ítélve Kossuth e téren túllépett korábbi felfogásának érzékelhető korlátain. Az Irányi Dánielnek küldött francia változatban már felismerte, hogy a "honpolgárok egyeteme" magába foglalja a szegénysorsú magyar választó polgárok teljesebb körét (azokét is, akik eddig kívül estek a választójog határmesgyéin), másrészről - s ez a fontosabb felismerés - a nép fogalomkörébe 13
