Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Askercz Éva: Id. Storno Ferenc bécsi megrendelésre készült historizáló tárgytervei (1850–70)

E romantikus historizmusnak titulált kornak tárgytervezésében sok naiv dolgot figyelhetünk meg, például a természeti díszítések, az építészeti motívumok adaptációiban, de talán ezek adják e tárgyak sajátos báját is. A Gewerbe Kunstblatt illusztrációin és Storno ideszánt művein azt is megfigyelhetjük miként próbálták meg popularizálni a 19.sz. elejének emelkedett stílusú berendezései és használati tárgyait - a mindennapok, a tűzpiszkáló, az öntözőkanna, a sótartó, a pipa és még sok más tárgy irányába is kiterjeszteni. Ez ma már nyilvánvalóan nem sikerülhetett. A neogót stílus megmaradt a templomok berendezési stílusa, bizonyos fokig emelkedettebb stílus, míg a használati eszközökben ennél díszítményben, és előállíthatóságban is egyszerűbb tárgyakat próbáltak tervezni. Ezek a tervek nem jutottak el a kivitelezőig és különösen nem a sorozatgyártásig. Ez az epizód, ez a gyakorlat Storno élete, későbbi tevékenysége szempontjából azonban jelentős volt - és bizonyos magyarázattal szolgál teljeskörű restaurátori tevékenységére. Későbbi templomi berendezéseinek, felszereléseinek tervezésekor megmaradt ennél a szemléletmódnál, jóllehet a világ közben megváltozott. David Hollenbachnak készített tervek 29 Dávid Hollenbach (1810-1871) réz és bronzöntővel id. Storno Ferenc annak haláláig kapcsolatban állt, majd halála után a cég jogutódjával is, nagyobb restaurálásainak felszerelését tőlük rendelte. Az ansbachi (Bajor o.) születésű Hollenbach 1840-ben telepedett le Bécsben, miután kitanulta a sárgarézműves (gürtler) mesterséget, Nürnbergben, Strassburgban és Párizsban. Amikor Bécsben megnyitja üzletét, arra törekszik, hogy helyi mesterek tervei szerint dolgozzon. Sikeres üzletember, aki hamar felfejleszti bronzöntő műhelyét, és számos elismerést, fontos megbízásokat nyer el. Többek között az ő műhelyében készülnek a Votivkirche és a városháza csillárai és kandeláberei is, és ő szállítja Lipót főherceg hernsteini kastélyának bronzáruit, a világítótesteken túl a bútorvereteken át az asztali készletekig. Stornoval 1854-ben ismerkedett meg, kapcsolatukra a Grafeneggben végzett munkáik adtak módot. Storno és Breunner gróf levelezéséből tudjuk, hogy Storno gótikus csillárt is tervezett Grafeneggbe, melyet nyilvánvalóan az ott dolgozó Hollenbach öntött bronzba. A számos bronzcsillár-tervrajz közül ma már sajnos nem azonosítható a darab, a grafeneggi pedig elpusztult. Hollenbach-hal mindenesetre szoros kapcsolat alakult ki ettől kezdve, amelyet levelezésük, és Hollenbachnak feliratot viselő rajzok dokumentálnak. A Storno-hagyatékban 16 Hollenbach levél található, amelyek mindegyike megrendeléseket, vagy munkák megbeszéléséről való híradásokat tartalmaz. E rajzok természetesen bronzáruk tervei, azaz csillárok, kandeláberek, ajtóveretek, tűzkészségek, különféle gyertyatartók szinte kivétel nélkül gótikus stílusban. (19-25. kép) E rajzok egy része határozott megrendelésre készült, más részük - főleg a csillárok valószínűleg a műhely mintakészletének, kínálatának bővítésére szolgált, erre utal egyes csillárok 108