Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Askercz Éva: Id. Storno Ferenc bécsi megrendelésre készült historizáló tárgytervei (1850–70)

karjainak alternatív megrajzolása is. A bécsi Iparművészeti Múzeumban (Museum für An­gewandte Kunst) láthattam a Hollenbach cég megőrzött fotó-mintakönyveit, amelyekből az első könyvben polgári használati bronzáruk, egyházi célra készítettek egyaránt van­30 nak. A közölt 40 mintából 16 gótikus stílusú terv. Hollenbach halála, 1871 után fotózott minták azonban már elsősorban reneszánsz stílusú bronzárukat mutatnak. A meglehetősen rendezetlen és korántsem teljes mintatárban nem találtuk azokat a konkrét megrendelésre készült darabokat, amelyeket Stornotól rendelt és biztosan kivitelezett, de nem voltak ben­ne Grafeneggbe, Hernsteinbe, a Votivkirchébe és a városházába kivitelezett csillárok, kan­deláberek fotói sem. Kivételt a Lipót főherceg számára készített asztaldísz képezett, ­erről majd később szólunk - amelynek két nézetét is közölték, mintaszámmal együtt. Hollenbach Stornohoz írt leveleiből világosan kiderül, hogy mit kíván a tervezőtől. 32 1859-ben kandallóhoz való gyertyatartókat rendel, amelyről elmondja, 7-9 gyertyatar­tó kar legyen piramis formában, amelynek bázisa 12" (bécsi láb) legyen, hátul ne legyenek karok, hogy a tükröt ne sérthessék. Emellett azt írja, hercegi (fürstlich) kell legyen. Storno rajzán 7 karú gyertyatartó látható, melynek középső szára figurákkal díszített valóságos kis építmény, amelynek legszélesebb gyertyatartó párja az építmény baldahinjából indul ki, majd a következő kisebb pár a baldahin tetejéről egy címerpajzs 2 oldaláról indul, az utolsó pár kis oszlop konzoljáról ágazik kétfelé, és a csúcson ugyancsak oszlopszerű támí­vekkel díszített gyertyatartó áll. (23. kép) A gyertyatartó talpán "beszédes" figurák látha­tók, balra gyertyatartóval egy nőalak, jobbra fahasábokkal egy férfialak. A voltaképpeni száron baldahinos trónusban ülő, olvasó alakot láthatunk. A baldahinos építmény kis fia­tornyokkal, mérművekkel díszített. A gyertyatartó karok leveles indákból állnak. Hogy e pompás tervet kivitelezték-e, azt nem tudjuk. Készülhetett Hernsteinbe Lipót főherceg kastélyába, vagy Schwarzenberg hercegnő számára is, e megrendelők több levélben is sze­33 repelnek. Egy 1859. május 10-en kelt levélben számos bronztárgy tervét kéri Schwar­zenberg hercegné részére, ajtóvereteket, zárakat, ajtókopogtatót és kihúzható lámpát ­imazsámolyhoz - rendel meg Stornotól. (19. kép) Leírja, hogy vörösrézből fogja elkészíteni, kéri, hogy a díszítmények laposak legyenek. A kihúzható, összecsukható lámpát 3 részből kéri tervezni - és elsőrangú "fürstlich" kell legyen. Kétféle ajtóveret, kopogtató, 2 kulcs­cimke kilinccsel és a kihúzható lámpa rajzát ismerjük. A zsanérok egyike kerek, mérmű­vekkel kiegészített, rá ablakszerűén csatlakozó mérműves, leveles díszítménnyel ékes. A másik variáció, csillagszerű középre fűzött 3 oldalon áttört mérműves díszítménnyel ki­egészített részből áll. Ezekhez hasonló, lapos, vonalas kialakítású mérmüvekből, indákból alakított gazdag kulcscimkéket és kilincseket látunk. Az első variáció meglehetősen nagy és bonyolult rajzolatból áll: Gombos, indás kilinccsel. A második veretrésze egyszerűbb, kilincse delfint formáz. (20-21. kép) Hasonlóan bonyolult áttört díszítményt tervezett a kopogtató véreteken is. Ennek koppantóját kis ülő alakkal díszítette. A kihúzható lámpa kis gótizáló tornyocskából indul ki. Első része íves, címerpajzsos, viszonylag egyszerűen kialakított, ehhez ellenkezően megformált ívben bonyolultabb, zártabb indás dísz csatla­kozik, majd egy egyenes levélforma díszből fölívelő gyertyatartó követi. A gyertyatartó megformálásában szépen megoldotta Storno a részek egymásrahaj tottságát. 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom