Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Askercz Éva: Id. Storno Ferenc bécsi megrendelésre készült historizáló tárgytervei (1850–70)
Későbbi nagyobb templomrestaurálásait is úgy végezte, hogy az épület helyreállítása, kifestésé mellett megtervezte a berendezést és felszerelést is a kívánatos gót vagy román stílusban. (Pannonhalma, Besztercebánya, Garamszentbenedek, Késmárk, Nagyárad, Alcsút stb.) 20 A középkorhoz való ifjúkori vonzódás mellett a bécsi évek, a kor Ízléséhez igazodó megrendelések jelölték ki azt az utat, amelyen Storno elindult, ami tevékenységét a 70-es évek21 tői haláláig meghatározta. Pályája a historizmus romantikus korszakának nevezett századközéptől elindulva az eklektikáig tartott, konzervatívan megőrizve pályakezdésének purizmusát. Storno egész munkásságát tekintve megállapíthatjuk, hogy múlthoz való kötődését a középkor - és elsősorbn gótika iránti vonzalma határozza meg. E stílusban volt inkább otthon, noha tervezett romanizáló berendezéseket is, lakását, 22 műtermét pedig a 70-es évek divatjához igazítva reneszánsz stylben rendezte be. A történeti stílusokhoz való kötődését, és azokban való jártasságát műtermének tervezett reklámfüzetében fogalmazta meg, mely szerint ő és családja vállal mindenféle művészi munkát, templomok, kastélyok stílszerű restaurálását, mindenféle bronz, fa, kőtárgy tervezését, üvegablakok és oltárok tervezését és elkészítését. A gótikus stílusban készült tervei azonban számszerűen is a legnagyobbak. Az egyéni indíttatáson túl e stílusnak kedvezett a bécsi tartózkodás is. A század közepén, főleg az iparművészet területén bizonyos stíluspluralizmusról beszélnek e terület kutatói, melyek között felmerül a gótika felé fordulás is. A 18. század végének és 19. század elejének gótizáló tárgyaival szemben a század közepének gótizálása romantikus indíttatású, a nemzeti stílus keresésével áll kapcsolatban. Ausztriában sem dőlt el még ekkor, hogy hol találják fel igazi nemzeti stílusukat. Bár ez a periódus viszonylag rövid időszak volt, hiszen a 60-a évek végén már eldőlt, hogy a német reneszánsz lesz az az időszak, amelyben nemzeti stílusukat felfedezik. Ezért fordultak a gótika felé az építészeken túl a tárgytervezést befolyásoló építészek, és a kézműves ipart megújítani szándékozó teoretikus és gyakorlati szakemberek. Storno azt írja feljegyzéseiben, hogy terveit azért fogadták elismeréssel Bécsben, mert kevés volt az olyan tervező, aki tudott gótikus stylben tervezni. Ez bizonyos mértékig igaz is lehet, hiszen köztudott, hogy a 30-as és 40-es évek gótizáló kastélyberendezéseit elsősorban építészek tervezték, akiket később a 60-as években azzal utasítottak el az iparművészet teoretikusai, hogy a katedrális stílust, kőgótikát alkalmazták a bútorok tervezése, 23 kor. Az így tervezett bútorok száma azonban csekély volt az iparosok egyéb készítményeihez képest. Az asztalosok mindennapi gyakorlatából - a minta-könyvek tanúságai szerint - szinte teljesen hiányzott a gótikus stílus. Himmelheber megállapítása szerint a gótikus stílust nem szánták mindennapi használatra, nem szánták polgári otthonokba, ezért hiányzik az asztalosmintakönyvek készletéből, és a mindennapi gyakorlatból. 102
