Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Askercz Éva: Id. Storno Ferenc bécsi megrendelésre készült historizáló tárgytervei (1850–70)

Breunner elsőként magának rendelt egy serleget Szt. Ruprecht életének jeleneteivel di­szítettet, majd további megbízatásokat adott Stornonak. F. A. Breunner, aki a 40-es években építtette át grafeneggi kastélyát gótikus stílusban, lehetőséget adott Stornonak nemcsak iderendelt tárgyak tervezésére, de arra is, hogy az itt végzendő munkák alkalmá­val megismerkedjék a kastély építészével /Leopold Ernst-tel/ (1808-1862), valamint a szin­tén ott dolgozó Josef Cesar (1814-1876) és Franz Schönthaler (1821-1904) szobrászokkal, valamint David Hollenbach (1810-1871) rézművessel is. Ezen urakkal való ismeretsége ké­sőbb számos megrendelést hozott Stornonak. De Breunner gróf, aki építkezései, műpártoló tevékenysége mellett sokat tett az oszt­rák iparművészet megújításáért és feltámasztásáért, mint a Nieder-österreichische Ge­werbe Verein (1840) alapítója, segítette Stornot abban, hogy megbízásokat kapjon a 12 társaság lapjának, a Gewerbe Kunstblatt illusztrációinak elkészítésében. Ez módot adott Stornonak arra, hogy számos neogót stílusú használati és szakrális tárgy tervrajzát készíthesse el, és publikálhassa. 13 További tárgyterveket - bronztárgyakat - David Hollenbach megrendelésére készít­hetett. E mester számára csillárok, kandeláberek, ajtóveretek, tűzkészségek terveit rajzol­ta meg - ugyancsak gótizáló stílusban. Közös munkájuk legjelentősebb darabja egy asztaldísz volt, Lipót főherceg számára. Egyik kapcsolat és megrendelés a másikat ered­ményezte, s így azt mondhatjuk, Stornot elég sokan s sokféleképpen foglalkoztatták az 50-es években Bécsben. A Gewerbe Kunstblatt műlapjai révén ismerkedett meg grazi és bécsi nyomdászokkal, s ez arra is késztette, hogy különféle metszetek, metszetes-fűzetek tervezésébe fogjon. S ugyancsak tárgyterveinek köszönhető az is, hogy az 1864-ben alapí­tott Iparművészeti Múzeum (akkor Museum für Kunst und Industrie) vezetőivel megis­merkedhetett. Ennek következményeképp meghívták kiállításokra, s a múzeum érte­sítőjéből tudjuk, hogy éveken át több rajzot s gipszmodellt ajándékozott nekik. E sokféle megrendelés odavezetett, hogy 1856 körül hónapokat töltött Bécsben, fon­tolgatja az odaköltözést is, amely azonban családi és egyéb körülmények miatt nem történt man 16 meg. E bécsi évek azonban hozzájárultak ahhoz, hogy a 60-as évektől kezdve bekapcsolódjék a műemlékek hazai felmérésébe is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia foglalkoztatni kezdje, mint gyakorlott rajzolót, - előbb a Muraköz, majd Erdély emlékeinek feltárásában (1869). E jelentések megjelennek a Archaeológiai Értesítőben, - a rajzokat az Aka­démia és a Storno hagyaték őrzi - és itthon is ismertté tették Stornot ezekben a körökben. A bécsi évek tárgytervezéseinek tanulságait pedig az első hazai restaurátori megbíza­tásától - a soproni Szt. Mihály templom helyreállításától kezdve felhasználja, ameny­nyiben az épület stílusához igazodó berendezéseket és felszerelési tárgyakat megtervezi. Azt mondhatjuk, talán azért tudta megtervezni a Szt. Mihály templom neogót oltárait, szószékét, üvegablakait,- egyszóval berendezését, - mert gyakorlata volt már tárgyak ter­vezésében. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom