Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

Kozma csalódásában ismét a magányban keresett menedéket. Ekkor írta meg a Honunk 21 igaz joga című közjogi értekezését, melyben történelmi, jogi, gazdasági erveket sorakoztat fel a kiegyezés megkötése ellen. E munkáját kortársai nem ismerhették meg a nyomdai kiadás elmaradása miatt, bár Győrött közismert volt Kozma kiegyezés-ellenessége. Az 1865-ös választás azonban nem múlt el nyomtalanul Kozma Imre életében. 48-as hűségéért, óvatos, ám bölcs tanácsai miatt nagyon népszerű lett a városban. 1867-ben óriási fölénnyel polgármesterré választották. Még a Deák pártiak jórésze is támogatta, akik ekkor élték meg a kiegyezés során létrehozott jogrend feletti első csalódásukat. Öt évi polgármesteri működés után 1872-ben vonult nyugalomba, miután a Deák párt újólag diadalmaskodott a helyhatósági választásokon. Még ebben az évben megjelentette az általa írt 22 Kossuth-életrajzot, mellyel a kiegyezés utáni időkben a kossuthi nemzeti reformszellem követésére intette szülővárosa lakóit. Szándéka azonban hatástalan maradt, az ellenzék nem tudta megtartani hatalmi pozícióit, ezért végleg felhagyott a politikával, s nyugalomba vonult. Míg egészsége engedte, közel harminc éven át tanácsnokként szolgálta Győr városát. E minőségében 1888-ban küldöttséget vezetett Turinba, ahol átadta Kossuthnak győri díszpolgárságáról szóló oklevelét. 1891. szeptember 27-én a győri függetlenségi párt elnökévé választották. A nemzeti talajon létrehozandó, polgári átalakulás konokul következetes híveként élte magányos életét, s mindvégig fájlalta, hogy a haza áhított szabadságasem 1848-ban, sem 1867-ben nem valósult meg. A szabadságharc élő legendájaként hunyt el 1907-ben, 86 éves korában, s szülővárosa sokáig gyászolta. 3. A kiadó szándékai E rövid biográfiai kitérő után szólnunk kell azokról a történelmi körülményekről, amelyek Kozmában életre keltették a Kossuth-művel kapcsolatos politikai szándékokat. Kossuth Alkotmánytervének lefordítása és megjelentetésének időzítése ugyanis összefügg az Októberi Diploma kibocsátása utáni belpolitikai helyzettel. Kozma megtapasztalta, hogy 00 l*x az alkotmányos rend helyreállításának esélye, nemcsak az uralkodó szándékától függ, hanem attól is, hogy a magyar közélet mennyire lesz képes egységesen fellépni a magyar nemzeti alkotmányosság védelmében. 1860. novemberében némi bizonytalanság után már elindult a vita a Diploma értelmezése körül. Maga Deák Ferenc is feltűnően sokáig kivárt. Apponyi írja Vay kancellárnak ezekben a napokban, hogy "Deák is hallgatott, csak a háttérben vitatkozott a radikális Kemény Zsigmonddal, aki már az 1848-as törvények kivívását tűzte zászlójára." A pátens egyértelművé tette, hogy az 1848 áprilisi törvények közül csak a közteherviselés és a jobbágyfelszabadítás érvényességét tartja fenn, a többiről kijelentette az uralkodó, hogy "elhatározásaimmal ellentétben vannak", sőt a többi 48-as törvényről azt is kinyilvánította, hogy ezek megszüntetését "az országgyűlési átvizsgálástól" függetlenül 9