Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Timaffy László köszöntése

Jelen kötet most a két napos tudományos ülésszak elhangzott előadásainak java részét teszi közzé. E publikációt a Xántus János Múzeum, illetve a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársai azért is szívügyüknek tartották, mert az Arrabonának, a megyei múzeumok 1959-ben indult évkönyvsorozatának Timaffy László alapításától fogva a leghűségesebb és a legszorgalmasabb szerzője volt. Alkotó egyéniségének számos jelentős tanulmányt, dolgozatot köszönhetünk, amelyek nélkül ma már nem lehet szólni sem a Kisalföld, sem a megye világáról. A tudományos ülésszak örvendetes mozzanata volt, hogy ezen mutatták be Timaffy László legújabb, helyi kiadásban megjelent könyvét, amely a Hanságra és a Rábaközre vonatkozó néprajzi és folklorisztikai ismereteket foglalta össze. A tudományos ülésszak első napján este a menfocsanaki művelődési ház szervezésében sor is került az új könyv első író-olvasó találkozójára. Timaffy Lászlót egész élete munkássága a kisalföldi tájhoz kötötte. Apai családja a Székelyföldről települt Pozsony megyébe, a vajkaiaknak a Duna déli oldalára kirajzott szállásaira, tanyáira. Nagyapja szervezte meg a Duna csallóközi partján sorakozó, hajdani, egyházi nemes községek szállásainak, tanyáinak önálló településsé válását. A mai Dunasziget egyik magva, Cikolasziget utóbbi 100,120 éves története elválaszthatatlan a Timaffyaktól. Timaffy László a szomszédos mosoni síkságon, Mosonszentandráson született 1916. április 16-án. Az első világháború után Mosonba költöztek, az óvári Piarista Gimnáziumot végezte. Alapvető élményeit, tudományos indíttatását Cikolaszigeten és környékén, a Szigetközben szervezte, mint legfontosabb tanulmányai tanúsítják, a nagyszülői ház környezete ihlette meg. Érettségije után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen geográfusnak tanult. Földrajz-történelem szakon végzett. A Szigetközben szerzett élmények alapján doktori disszertációját a táj hidrogeográfiájából írta. Megszerezte a Közgazdasági Karon a gazdaságföldrajzi tanári képesítést is. Néhány évi középiskolai tanárkodás után a Gazdasági Akadémiára, a későbbi Agrártudományi Egyetemre, Mosonmagyaróvárra nevezték ki, ahol .a gazdaságföldrajz, agrárföldrajz előadója, utóbb tanszékvezető docens volt. A hagyományosan elsősorban a nagybirtok számára képzést nyújtó intézmény egyik megújítója lett a II. világháború évei alatt, hiszen többek között ő kezdeményezte a legelsők között, hogy ez az európai rangú tanintézet rendszeresen foglalkozzon a paraszti gazdálkodás agrárgazdasági problémáival, a parasztgazdaság modernizációjával. Pályája elején részben Györffy István professzor és munkatársai, tanítványi körének hatása és példája nyomán Timaffy László egyre elmélyültebben foglalkozott a Kisalföld, közelebbről a Szigetköz néprajzával. Gyermekkorából ismert népéleti mozzanatok emlékeit derítette fel, majd nyomozta tovább a Szigetköz tágabb térségeiben. Első dolgozatai, a földrajzi ismeretterjesztés rangos fórumában a Földgömb számaiban jelentek meg. írásai nagy jelentőségét abban látjuk, hogy elsőként sikerült a Kisalföld néprajzára, hagyományvilágára országos figyelmet felhívnia. Első híradásai, dolgozatai, évtizedek múlva is helyt8