Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)
Szakál Gyula: Túlélési stratégiák és kommunikációs manipuláció a szlovákiai magyarság körében
Nagyon alaposan végiggondolva egyetlen kérdést járt körül a szerző. Engedelmes szocialista állampolgárokká és hatékony dolgozókká - a hatalom érdeke és permanens törekvése - csak anyanyelvén válhat valaki. Egyszerűsítve a hatalom számára a következő üzenetet küldte. Az erőszakos asszimiláció a nyelvi beolvasztás azt jelenti, hogy egy közel 600 ezres tömeg szlovák nyelven nem érti meg tökéletesen a szocializmus üzenetét. Megfordult tehát a kívánság. Nem arról van szó, hogy engedelmes alattvalók leszünk cserébe a nyelvünk használatának lehetőségéért, hanem fordítva. Szocialista emberek, lojális állampolgárok csak magyar nyelven lehetünk. A kisebbségi magatartás korlátait azonban rögtön fel is állítja. Ady szavait idézve, - a befolyásolás tipikus módja - "az utókor tenyerébe adott palackposta", akkor éri el célját, ha most és itt érvényes üzenetként tudjuk olvasni. Mit mond Ady üzenete: "Okosság szerint, és ha a gondolkodás betegségünk volna, minden internacionalizmus élén Magyarországnak kellene állnia. A mi életünket csak az internacionalizmus mentheti meg". Nem tudni, a szlovákiai magyarok hogyan kódolták ezt az üzenetet és mit jelentett az akkori hatalom számára. Egy azonban biztos, más volt a történelmi helyzet, következésképpen ezeknek a szavaknak a jelentése 1906-ban, amikor a történeti Magyarország széthullásának váteszi víziójáról volt szó. Zárásként Fábryt idézve és a hatalom számára üzenve beszélt az "egészséges elégedetlenségről", amely haladó, hiszen "nemcsak az újra törésnek és az intellektuális igényszint állandó emelésének a legjobb biztosítéka, hanem a marxi-lenini világnézet elsajátításának és a szerető hagyományápolásnak, az anyanyelvű világnézet kultúra és a szocialista internacionalizmus tudatosításának is". Tipikusnak mondható az újságírói magatartásnak az a módja, ahol a veszélynek - a hatalom számára - tartott mondanivalót megfellebbezhetetlen tekintéllyel mondták ki. Az írásokban sűrűn helyezték el ezeket az idézeteket. Egy Balogh Edgárral készült interjúban az egész írás gondolata, üzenete erre a technikára épül. A beszélgetés túlnyomó részében Balogh szlovákiai, baloldali antifasiszta kapcsolatairól és tevékenységéről volt szó. A szerkesztési elv teljesen nyilvánvaló. Olyan személyről van szó, aki a hivatalos ideológia "mintaképe". Az ő gondolatai, véleménye több mint egy író állásfoglalása. Az interjúnak csak egy kis része foglalkozott a nemzetiségi lét problémáival, de a kifejtett gondolatok igen fontosak. Kiemelte az értelmiség szerepét - üzenet a kisebbségi etnikumnak - a nemzetiség megmaradásában és hatékony alkalmazkodásában. A nép "anyanyelvét ne csak alsó, mondjuk családi fokon, konyhanyelven őrizze, hanem a közélet és a műszaki fejlődés szókincsét is megszerezze, magasabb emeleteken művelje". Feltűnik a gondolat, hogy a hatékony alkalmazkodáshoz, tehát a megmaradáshoz nem elég a nyelv és a hagyományok "őrzése". A kisebbségi csoportokban sikeres emberek tömege kell, hogy megjelenjen és ez a technikai - civilizációs ismeretek elsajátítása nélkül lehetetlen. 443