Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)
Szakál Gyula: Túlélési stratégiák és kommunikációs manipuláció a szlovákiai magyarság körében
A játék és a presszió eszközei változatosak. Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a homogén magyarlakta területek gazdasági fejlődése, az anyagi boldogulás lehetősége az állami gondoskodás függvénye. Ebbe a típusba tartozik a mondanivaló jellege szerint egy a prágai Pravdától átvett írás, 2 noha tartalmát tekintve lényegesen más. A bornírt es a dogmatikus üzenetét differenciáltabb, ravaszabb kommunikációs megoldásokkal dolgozta fel. A cím (A nemzetiségek fejlődésének nagy lehetőségei) megfellebbezhetetlen. Konkrét állásfoglalás, már a nyelvi megfogalmazást illetően is. A szöveg azonban nem ebben a cím által sugallt tónusban folytatódik. A kommunikációs technikák gyengébb típusait, a meggyőzést és a befolyásolást alkalmazta. Mondanivalóját, mindjárt egy ritkán használt (engedélyezett?) adat közlésével kezdte. A Csehszlovákiában élő magyar nemzetiség létszámáról éppúgy, mint az egyes települések nemzetiségi összetételéről igen ritkán közöltek adatokat. A nyitó képből megtudhatjuk, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok száma közel 600 ezer. Erre az adatra építve egy propagandisztikus állásfoglalással közlik, hogy a "nemzetiségek tagjainak - a nemzetiségi kérdés megoldása lenini elveinek alapján - biztosítva van a joga." Utána a képalakító tényezőket célozván ír a nemzetiség tagjainak arányos képviseletéről az államhatalmi szervekben, és felsorolja a magyar tannyelvű iskolák adatait. Az összefüggésekből kiragadott információk felsorakoztatásával a megbízhatóság és a hitelesség benyomását igyekeztek kelteni. Tipikus dogmatikus meggyőzési technikáról van szó, amelyben szembeállítják az egyén életútját a nagy társadalmi folyamatokkal. Ha az egyéni létszférában rosszak is a tapasztalatok, összességében mégis jó úton haladunk. Az írás befejező része a hatalmat pozitív módon szándékozik befolyásolni. Tartalmilag ehhez a múlttal való összehasonlítást használja. A jól ismert sablon szerint leírtakból megtudhatjuk, hogy a magyar nemzetiségű lakosság falvai, városai a múltban gazdaságilag igen elmaradt területek voltak. A szocialista gazdasági fejlődés tételes felsorolásával (melyik településen milyen üzemet telepítettek) az állami gondoskodást szeretné bizonyítani. Hangúlyozza és kiemeli a gazdasági fejlődés nemzetiségi vonatkozásait, hiszen így több jut kultúrára, művelődésre. Végezetül a tények summázataként konkrét állásfoglalással, sőt kinyilatkozással közli, hogy az "élet által igazolt út az, nemzeteink és nemzetiségeink szocialista fejlődésének és közeledésének egész hazánk felvirágoztatásának az élet által igazolt, bevált útja." Úgy véljük nem járunk messze az igazságtól, ha a következőképpen fejtjük meg ezeket a sorokat. Ne békétlenkedjünk, mert a lehetőségeket figyelembe véve jól élünk. Az anyagi jólét az egyéni boldogulás legfontosabb része és a szlovák hatalmi szervek döntenek, hogy mit és hol fejlesztenek. A jó alattvaló magatartásának fenntartásában a félelemkeltés eszközei is szerepeltek. Az 1968-as prágai tavasszal kapcsolatos állásfoglalás következményei még egy évtized múltán is fegyelmező erőt jelentettek. Ne térjünk le többet a számunkra kijelölt útról, mert annak következményei beláthatatlanok. 436
