Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)
Ág Tibor: Betlehemes játékok Csallóközben
A népzenegyűjtés úttörői, valamint követői is, jóval kevesebbet foglalkoztak Csallóközzel, mint a többi tájegységgel. Kodály Zoltán első népdalgyűjtő útja során ugyan járt a Csallóközben (Nyárasd, Dercsika, gútai szállások,) de az itt feljegyzett népdalokkal sehol sem találkoztam. Bartók Béla 1910-ben Nagymegyeren 94 dalt vett fel, Lajtha László pedig 1913-ban Nemesócsán 42-t. Az 1930-as évek végén még Manga János gyűjtött Csallóközben fonográffal. A Magyar Népzene Tára eddig megjelent köteteiben, Csallóközben gyűjtött népdalokkal csak kis számban találkozunk. A II. kötetben, a betlehemes játékok között is hiába keresünk csallóközi gyűjtést. A karácsonyi kántálok között Pozsonycsákányból található néhány dallam, amelyeknek gyűjtője Fülöpp Gyula. A gyűjtés éve 1902. Azt azonban, hogy ki is volt Fülöpp Gyula, és a gyűjtése hogyan került a kötetbe, nem tudtam megállapítani. A felsoroltakon kívül a Magyar Népzene Tára köteteiben még Sági János, Szőke Péter és Pongrácz Zoltán nevével találkoztam. Az 1940-es évek elején Gután, Molnárné Csizi Jolán polgári iskolai tanárnő gyűjtött még népdalokat. 1957-1967 között több ízben járt Csallóközben népdalgyűjtő úton Szomjas Schiffert György, a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának tudományos munkatársa. Gyűjtőmunkájának középpontjában az éjjeliőrök kiáltásai voltak, amely a szokásdalok olyan kategóriáját képezi, ami Magyarországon már kihalt. "Hajnal vagyon, szép piros..." című könyvében közölt adatok szerint 85 csallóközi faluban 111 éjjeliőr-éneket gyűjtött. Ezen kívül gyűjtőmunkája során figyelme a népzenei hagyomány többi területére is kiterjedt. Az 1957-es gyűjtőújtáról felolvasást is tartott, a MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának 1958. március 24-i ülésén. A karácsonyi mendikákkal kapcsolatban megjegyzi, hogy ez a műfaj a Duna északi párján általánosan ismert és a 9-10 éves iskolások karácsony esti kántálását jelenti. Továbbá említi, hogy a nagy régi betlehemes pásztorjátékok, egymástól függetlenül élő archaikus szövegtöredékeivel találkozott. A mendikás énekek változatainak bőségéből, valamint a szövegek különböző pásztorneveiből arra lehet következtetni, hogy ezek a csallóközi múlt egyik művelődési jelenségének, egy régi nagy betlehemes pásztorjátéknak a széthullott töredékei. A mi népdalgyűjtésünk Csallóközben 1956-ban kezdődött. 1957-ben a gyűjtőmunka legutóbbi összefoglalásakor 39 községből több mint 1000 dallamot tartalmazott. Itt meg kell jegyeznem, hogy a szlovákiai magyar kisebbség körében folytatott népzenei gyűjtés sohasem folyt intézményes keretek között. A Csemadok mindenkori vezetése tudomásul vette, jóváhagyta, illetve megtűrte néhány önkéntes gyűjtő ilyenfajta tevékenységét, de különben sohasem szorgalmazta. A mai gyűjtő figyelme - bármely tájegység anyagát kutatja is - főleg a régi stílusú dallamokra összpontosul. Az új stílusú dallamok legtöbb esetben nem képviselik a tájegység jellegzetességeit, így az egész nyelvterületen többé-kevésbé egyformán elterjedtek és ismertek. A csallóközi népzenei hagyományban mind a magyarországi gyűjtők, mind pedig a mi tapasztalataink szerint a régi stílus kb. 20-22 százalékban van képviselve. A régi stílushoz tartozó dallamok legnagyobb része Csallóközben dudanóta, s mint ilyen, a szövegek 362
