Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Kiss Ákos: A soproni egykori Orsolya-rendi iskolaépület alatti császárkori épületmaradványok

kivételesen egy római falrésznek a mai pince járószintje fölé 25 cm-nyire emelkedő részletét is megleltem. Itt a B pincerekeszben a fűtőnyílás oldalaiba befalazott két kváderkő az épület korábbi periódusára következtet, a fal belső oldala pedig egyenletesen fugázott; az egykor szabadon állhatott. 2. A B. helyiség metszete (TV. helyiség) M 1:25 A két simára megmunkált felületű kő nagyobb bejárat, kapuzat küszöbköve volt; utóbb, a fűtőtér kialakításakor alakult ki a fűtőszáj a korábbi kapunyílás helyén; ekként került a küszöb két széle a szűkített nyílású falba. A B helyiségben errefelé ugyancsak előkerült az egykori padlózat fehér habarcsba ágyazott, téglába rakott részlete. A III. helyiségben (a pincerész) a praefurnium ívsoránál a fehér habarcs padlóréteg áttörése nyomán a hypocaustum 120 cm magasságúnak bizonyult. A fűtőtér alsó szintje 8-10 cm vastagságú rózsaszínű terrazzo, kisebb beágyazott mészkődarabokkal; ezalatt 10 cm vastag vegyes kő és téglatörmelék, majd újabb rózsaszín terrazzo réteg következik. A helyiség ÉNy-i sarkában a fűtőtérszintbe nyúló befoglalt kései román (XIII.sz.) ívelt profilú kőfaragvány mutatkozott; a középkori építkezési maradványok itt behatoltak a római rétegbe. Középkori épület falcsonkja távolabb, az F helyiségben is észlelhető volt; az F-G helyiségekben a római és a mai építményektől független tájolású középkori falak is előtűntek. A D-F-G helyiségekben e falrészek Sopron korábban ismeretes védmüvei közelségében annak további tartozékai lehettek. Az errefelé most első ízben előkerült, a város egyéb részeiről korábban is ismeretes fenyőgerendák pedig az itteni vörösagyagsánc alapozásából valók (D-G helyiségek). A soproni Városi Levéltár alaprajza az Orsolya-rend itteni építkezését megelőzően 21