Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Kiss Ákos: A soproni egykori Orsolya-rendi iskolaépület alatti császárkori épületmaradványok

1859-ből az iskolaépület délkeleti sarka helyén hatalmas kerek bástyát mutat, amelyet 1860-at követően éppen az akkori rendi építkezésekkel kapcsolatosan bontottak le; ennek a Lackner Kristóf által végzett XVII. század eleji erődítésnek a csatlakozó épületrészei lehettek ezek a falak. Az épület kiterjedésének a D és F helyiségekben történt tisztázása során a falvastagság dél felé a 114 cm-t is elérte. Az itt előtáruló nagy, ívelt kettősfalú medence (I.) a fürdőrendszer frigidariuma lehetett. Ezt kelet felé kváderszerkezetű hatalmas fal zárta le, amely az egykori fürdőépület tartószerkezetéül is szolgált. Ennek egyes faragott részletei korábbi épületelemek, küszöbkövek, stb. másodlagos felhasználásából származnak. A kettősfalú medencét Ny felé nagy tüzelőnyílás töri meg, amelyet később elfalaztak. A IV. helyiségben (O pincerész) az észak-déli főfal 95 cm vastagnak bizonyult, nagy beépített küszöbkővel. A fűtőtér padlója itt is vörös terrazzójú. Az É-i oldalán 40 cm széles, 45 cm magas boltozott melegáteresztő nyílás mutatkozik. Itt terrazzo anyagú hengeres, 65 cm, 22 cm átm. fűtőtér tartóoszlopok is vannak; a hypocaustumot jobbára azonban négyzetes téglapillérkék tartották. A hengeres tartók is két, egymás felett kisebbedő négyzetes talapzatokon (26,30 cm élű, v: 6 cm) állanak. A fűtőtér É-i oldalán terrazzo vakolatú. 3. Az A. helyiség (III. helyiség) melegáteresztő nyílás sor padlótartó oszlopokkal M 1:25 A feltárás második szakaszában (1954.XI.6.-XII.3.) is általánosan észlelhető volt, hogy a kolostorépület múlt század közepe utáni építkezésekor a római épületalapok padlószintjei úgyszólván mind elpusztultak, a feltárás ekként lényegében az egykori fűtőterekre korlátozódott. Az épület teljesebb alaprajzi tisztázása így csupán hozzávetőleges lehet. 22