Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Kisbán Eszter: Egy XVI. századi hazai étlap értelmezéséhez

továbbvitte és csak a nagyböjti időszak katolikus absztinencia rendszere ellen lépett fel. A heti absztinens napok ezzel összhangban péntek és szombat voltak, helyűkbe hétfő-kedd mind Magyarországon, mind Közép-Európában páratlan megoldás lenne. Vajon a Ná­dasdy-étlap egy eddig ismeretlen rendszert képviselne? A különös pont Belényesy Mártá­nak is feltűnt, aki a Nadasdy család protestantizmusával vélte magyarázni, noha egyetlen párhuzamát sem találta. A talány megoldása az ugyancsak a Belényesy vezette történeti néprajzi mukaközös­ségnek abban a két kötetében található, ahol egyébként az étlapot is közölték, és ahol szám­adásokat tettek közzé a Nádasdy-háztartásból az 1540-1550-es évekből, számos - hosszú összefüggő időszakon át folyamatosan készült - feljegyzéssel. Ezek többnyire az utazás helyzetéről számolnak be, Nadasdy Tamás maga, Nadasdy famüiárisok, tisztségviselők és szolgák, civüek és katonák különböző csoportjainak ellátására vásárolt élelmiszerekről tu­dósítanak napról-napra. Valamennyi számadásban egyértelműen péntek és szombat a hús­talan absztinens nap, a többi pedig húsevő nap. Ez egyébként a korképbe tökéletesen beleillik. Mi történhetett hát az étlappal? Magán a forráson évszám nem áll, csak a hónap neve és a napok sorszáma. A levéltári gyűjtő Kumorovitz L. Bernát szerint az Országos Levél­tárban a Nádasdy-iratok közt régi jelzete 1550. No. 13., új jelzete pedig B 1556. Régi jel­zete alapján tárgyalták 1550. évi forrásként. Véleményem szerint azonban az 1550-ben hétfő-keddre eső absztinens nap kizárja, hogy a forrás ebből az évből származzék. A helyes év 1556 sem lehet, amikor is az absztinens napok kedd-szerdára esnének. A számadások kétségtelenül bizonyítják, hogy a Nádasdy-háztartásban is péntek-szombat voltak az absz­tinens napok; nincs okunk megengedni, hogy éppen az étlappal dokumentált hónapban más rendszert követtek volna. így az 1550-es évtizedben azt az évet kell megkeresnünk, amely­nek október havában péntek-szombat olyan sorszámú napok, amelyeken hústalan abszti­n nens étkezés volt. Ez az 1553. év. Véleményem szerint a fenti érvek többet nyomnak a latban, mint az, hogy számtalan (korabeli és újabb) irattári, levéltári áthelyezés után hová került, milyen jelzetet kapott az eredetileg évszám nélküli iratcsomó. Ezért a továbbiakban a Nádasdy-étlapot 1553. évi forrásként javaslom kezelni. Nem kevésbé fontos kérdés, hogy kinek az étkezésére vonatkozik az étlap. Belényesy Márta nemcsak tanulmánya címében, de például a IV. táblán olvasható rovatban is ("Ur 8 asztalán elfogyott") kifejezetten Nadasdy Tamás országbíró saját főúri asztalára gondolt. A késő középkorban és kora újkorban a közép-európai és hazai főúri háztartásokban, ahol tanult szakácsok főztek, az udvar népe több asztalnál étkezett, ahol rang szerinti cso­portokban ültek. Az egyes asztalokra az étkezők rangja szerint megállapított számú és jel­legű fogás került úgy, hogy a magasabb rangú asztalokra és a legrangosabbra is a rangban - a külső szolgáktól eltekintve - mögöttük állók valamennyi étele felkerült. Fordítva termé­szetesen nem. Vagyis a konyhán az egyes ételekből egy piramis elve szerinti mennyiséget főztek. A legközönségesebb ételekből a legtöbbet, a csak a főúr saját asztalát kitüntetőkből a legkevesebbet. 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom