Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Kisbán Eszter: Egy XVI. századi hazai étlap értelmezéséhez

továbbvitte és csak a nagyböjti időszak katolikus absztinencia rendszere ellen lépett fel. A heti absztinens napok ezzel összhangban péntek és szombat voltak, helyűkbe hétfő-kedd mind Magyarországon, mind Közép-Európában páratlan megoldás lenne. Vajon a Nádasdy-étlap egy eddig ismeretlen rendszert képviselne? A különös pont Belényesy Mártának is feltűnt, aki a Nadasdy család protestantizmusával vélte magyarázni, noha egyetlen párhuzamát sem találta. A talány megoldása az ugyancsak a Belényesy vezette történeti néprajzi mukaközösségnek abban a két kötetében található, ahol egyébként az étlapot is közölték, és ahol számadásokat tettek közzé a Nádasdy-háztartásból az 1540-1550-es évekből, számos - hosszú összefüggő időszakon át folyamatosan készült - feljegyzéssel. Ezek többnyire az utazás helyzetéről számolnak be, Nadasdy Tamás maga, Nadasdy famüiárisok, tisztségviselők és szolgák, civüek és katonák különböző csoportjainak ellátására vásárolt élelmiszerekről tudósítanak napról-napra. Valamennyi számadásban egyértelműen péntek és szombat a hústalan absztinens nap, a többi pedig húsevő nap. Ez egyébként a korképbe tökéletesen beleillik. Mi történhetett hát az étlappal? Magán a forráson évszám nem áll, csak a hónap neve és a napok sorszáma. A levéltári gyűjtő Kumorovitz L. Bernát szerint az Országos Levéltárban a Nádasdy-iratok közt régi jelzete 1550. No. 13., új jelzete pedig B 1556. Régi jelzete alapján tárgyalták 1550. évi forrásként. Véleményem szerint azonban az 1550-ben hétfő-keddre eső absztinens nap kizárja, hogy a forrás ebből az évből származzék. A helyes év 1556 sem lehet, amikor is az absztinens napok kedd-szerdára esnének. A számadások kétségtelenül bizonyítják, hogy a Nádasdy-háztartásban is péntek-szombat voltak az absztinens napok; nincs okunk megengedni, hogy éppen az étlappal dokumentált hónapban más rendszert követtek volna. így az 1550-es évtizedben azt az évet kell megkeresnünk, amelynek október havában péntek-szombat olyan sorszámú napok, amelyeken hústalan absztin nens étkezés volt. Ez az 1553. év. Véleményem szerint a fenti érvek többet nyomnak a latban, mint az, hogy számtalan (korabeli és újabb) irattári, levéltári áthelyezés után hová került, milyen jelzetet kapott az eredetileg évszám nélküli iratcsomó. Ezért a továbbiakban a Nádasdy-étlapot 1553. évi forrásként javaslom kezelni. Nem kevésbé fontos kérdés, hogy kinek az étkezésére vonatkozik az étlap. Belényesy Márta nemcsak tanulmánya címében, de például a IV. táblán olvasható rovatban is ("Ur 8 asztalán elfogyott") kifejezetten Nadasdy Tamás országbíró saját főúri asztalára gondolt. A késő középkorban és kora újkorban a közép-európai és hazai főúri háztartásokban, ahol tanult szakácsok főztek, az udvar népe több asztalnál étkezett, ahol rang szerinti csoportokban ültek. Az egyes asztalokra az étkezők rangja szerint megállapított számú és jellegű fogás került úgy, hogy a magasabb rangú asztalokra és a legrangosabbra is a rangban - a külső szolgáktól eltekintve - mögöttük állók valamennyi étele felkerült. Fordítva természetesen nem. Vagyis a konyhán az egyes ételekből egy piramis elve szerinti mennyiséget főztek. A legközönségesebb ételekből a legtöbbet, a csak a főúr saját asztalát kitüntetőkből a legkevesebbet. 166