Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Kisbán Eszter: Egy XVI. századi hazai étlap értelmezéséhez

EGY 16. SZÁZADI HAZAI ÉTLAP ÉRTELMEZÉSÉHEZ (Társadalmi középrétegbeliek asztala egy nyugat-dunántúli Nádasdy-bi rtokon 1553-ban) Az európai etnológiában az 1960-as évektől kibontakozó paradigmaváltás része a vizsgálatok kiterjesztése valamennyi társadalmi rétegre, szemben a korábban középpontban állott parasztsággal. A hazai kora újkori táplálkozáskultúrát vizsgálva a mégoly szűkös források mégiscsak megengedik, hogy a köznép étkezését a társadalmi középrétegek és a főurak asztalával párhuzamban elemezzük, kibontva az egyes csoportok hierarchikus mintáinak indikátor jelenségeit a napi étkezések fogásainak számában, a hétköznapok és ünnepek ételeiben. A kora újkori táplálkozáskultúra egyik igen fontos forrása az a nyugat-dunántúli Nádasdy-birtokról származó étlap, amely az 1550-es évtized egyik évének október haváról ad teljes ételsorokat, naponta ebédre és vacsorára az ún. középkori kettős étkezési rend szerkezetében. A forrás kiemelkedő jelentősége éppen abban áll, hogy megfelel a néprajzi táplálkozáskutatás teljes értékű adatra vonatkozó követelményeinek, vagyis középpontjában az étkezés foglal helyet. A forrást a Belenyesy Márta vezette történeti néprajzi munkaközösség tárta fel és Kumorovitz L. Bernát közölte, Belenyesy Márta pedig 1958-ban Egy XVI. századi főúri étrend kultúrtörténeti és néprajzi tanulságai (A Nádasdyak 1550-ből származó számadásai alapján) címen elemezte. Amikor valamennyi társadalmi rétegre nézve, valamennyi mozgósítható forrás bevonásával vizsgál t&m A főétkezések felépítése a 16-17. században: a középkori étkezési szokasok utóélete témát, a párhuzamos forráselemzés a Nádasdy-étlapot új megvilágításba helyezte. Az étlap ugyanis aligha vonatkozik Nádasdy Tamás főúri asztalára és bizonyosan nem 1550-ből való, ahogy közölték. Négy és fél évszázad távlatában látszólag nincs annak különösebb jelentősége, hogy egy évtizeden belül éppen melyik évből való az étlap. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A protestáns Nádasdy-udvarban heti két hústalan absztinens napot tartottak. A közlő szerint, aki a forrást az 1550. évre datálta, ez hétfő és kedd lenne. Korai szakaszában a protestantizmus a római katolikusok heti absztinens napjait számos európai országban 165